Két RMDSZ-es elöljárónak is hálával tartozom, hogy megszívathattam magam. A hibás persze én vagyok.
Hétfő este szólt a barátom, hogy van ez a Zöld Ház projekt, lehet napelemre pályázni. Át is küldött két linket. Mi ezzel úgy voltunk hosszú ideig, hogy zöld energia csak az, amit nem fogyasztunk el, és minden más energia csak beláthatatlan hatásokat és szemetet termel. Ezért inkább a kis fogyasztásra koncentráltunk, és nem foglalkoztunk ilyen pályázatokkal. De most valamiért úgy éreztem, hogy ez a házra helyezhető napelem a legkevésbé káros a környezetre, ha meg tudják oldani a napelemek újrahasznosítását. Nemrég hallottam erről a BBC-n egy podcast-et, hogy van rá megoldás. Nekiálltam hát gyorsan összeszedni a papírokat a pályázáshoz.
Az ANAF-tól az igazolást online kikértem, gyorsan ment, egy nap alatt megvolt, ingyen volt. A telekkönyvi kivonatot online letöltöttem, csupán 20 lej volt.
Van Márton Áron utcánk, de nincs napelemem
A telekkönyvi kivonatban láttam, hogy a régi címünk szerepel, ezért egy plusz papírt kell kérnem a polgármesteri hivataltól, hogy az új cím megegyezik a régi címmel. Ugyanis pár éve neveket adtak az utcáknak, és emiatt megváltozott a címünk. Persze a telekkönyvben nem.
A polgármesteri hivataltól a két papírt nagyon gyorsan megszerzem, úttal együtt egy óra alatt minden le van tudva. A hölgy kedves is, gyors is, öröm vele az ügyintézés. Bónuszként megtudom tőle azt is, hogy nekem lett volna a feladatom, hogy tőlük kérjek egy igazolást, és azzal átmenjek a telekkönyvi hivatalhoz, hogy tegyék tisztába a telekkönyvet.
Mert még mindig ilyen ez az ország, ilyenek a törvények. Valaki kitalálja, hogy utcanevek kellenek, és nem lehet, hogy a polgármesteri hivatal küldjön egy (1) értesítést a telekkönyvi hivatalnak a változásokkal, ahelyett ezer (1000) ember kell, hogy elmenjen az egyik hivatalba, kikérjen egy igazolást, átmenjen azzal a másik hivatalba, sorba álljon, írjon egy kérést, fizessen, kiderítse magáról, hogy tök hülye ügyintézésben, stb.
Nyilván, nem a polgármester vagy a hivatala hozta a törvényeket, de azért ezt kikommunikálhatták volna nekünk a változáskor, hogy tudjuk. Polgármesterünk téli ünnepekkor mindig szokott levelezőlapot küldeni minden postaládába. Választások előtt is megszórják a postaládáinkat választási reklámmal, hogy menjünk el szavazni. Ha magyarországi választások vannak, akkor is körlevélben emlékeztetnek, hogy Orbán Viktorral kéne tartani. Minden hőstettükről levelet küldenek a postaládánkba. Csak épp arról felejtettek el körlevelet küldeni, hogy milyen tennivalóink vannak az utcanévcsere miatt. Nem akarom nagyon bántani a polgármesterünket, mert emberként szeretem őt, de nem tudom nem észrevenni, hogy ha jobban kommunikált volna, akkor most valószínűleg nem buktam volna el ezt Zöld Házas gyorsasági versenyt.
Mert ez egy gyorsasági verseny volt, mondta is előre a barátom, hogy az lesz. Habár 3 nap volt megadva leadási intervallumnak, az első percekben el fog fogyni a pénz, készített fel.
Amire nem voltam felkészülve
Arra fel voltam készülve, hogy pontban tízkor, mikor nyitják a kapukat, ott kell lennem, és frissítenem az oldalt. Arra is fel voltam készülve, hogy minden adatom készen legyen egy doksiban, hogy csak copy-paste-tel írjam be. Arra is fel voltam készülve, hogy minden iratom pdf-esítve ott legyen, hogy töltsem fel. De hogy nem lesz hova az egyik doksit feltöltsem, arra nem voltam felkészülve. Úgy jártam, mint az öreg bácsi a repülős viccben: „Hát, arra számítottam, hogy bepisálok, arra is, hogy összecsinálom magam, de hogy mindez a nyakamba folyik, arra nem számítottam.”
Amire nem számítottam, de megtörtént: mikor a dokumentumokat fel kellett töltenem, nem volt hely, ahova feltöltsem azt a bizonylatot, hogy a régi címem megfelel az új címemnek. Pedig annak a doksinak a hiánya kizáró ok volt, erre előre figyelmeztettek minden felületen. Csak épp nem volt hova feltölteni a kötelező doksit a pályázó felületen. Négy doksi volt, amit mindenkinek előre fel kellett töltenie, és kettő, amit csak egyes, speciális helyzetben lévő pályázóknak. Ez 6 doksi. De a felületen csak 5 doksi feltöltésére volt gomb.
Megpróbáltam úgy, hogy megnyomtam ismét a telekkönyv feltöltés gombját, és feltöltöttem oda, de erre kidobta onnan a telekkönyvet. Kerestem egy alkalmazást a neten, ami egyesít két pdf-et, hogy fűzzem össze ezt a bizonylatot a telekkönyvvel, de nem akarta egyesíteni őket, mert a telekkönyv digitálisan alá volt írva. Nem volt mit csinálni, sürgetett az idő, úgy döntöttem, hogy feltöltöm a doksit az ötödik gombbal, amivel valami kollektív telekkönyvet lehetett volna feltölteni. Fent van, kész. Elküldtem.
A képernyő tetején megjelent egy piros szöveg, hogy a keret elfogyott.
Ránéztem az órára. 10 óra 4 perc volt, akkor váltott 10 óra 5 percre. Kevesebb, mint 5 perc alatt futottam le ezt a maratont, de vesztettem.
A kudarc
Alapvetően nem buktam nagyot. Pénzügyileg: 20 lej volt a telekkönyv, 20 lej a polgármesteri hivatalban a két bizonylat, 10 lej az üzemanyag, ez 50 lej összesen. Az egészre ráfordított idő összesen négy-öt óra. Megélni ezt a rég nem tapasztalt érzést, hogy jól megszívtam: megfizethetetlen.
Szidhatnám a polgármestert, aki miatt, úgy érzem, lépéshátrányból indultunk. Vagy szidhatnám a környezetvédelmi miniszterünket, akinek az emberei nem voltak képesek egy olyan felhasználói felületet létrehozni, amelyen a 6 dokumentum feltöltésére 6 gomb van, nem csak 5. Szidhatnám politikai érdekképviseletünket, amelyik évtizedek óta élteti ezt a rendszert, amelyik minden egyes dologba berak egy ilyen csavart, egy cselt, egy elszúrt valamit, hogy valakinek aztán abból jó legyen. De nem érdemes senkit szidnom, csak magam, aki alkalmatlan vagyok arra, hogy alkalmazkodjak ehhez a közeghez, ahol mindig van egy csel, és sosincs meg a megfelelő helyen a megfelelő időben az információ. Mindig én vagyok az, akinek savanyú a szőlő, nem értem ezt a rendszert, ahol az állampolgárnak kell ismernie az összes törvényt, és az elöljáró nem segít ebben, illetve panaszkodok, ahelyett, hogy közelebb húzódnék azokhoz, akik hasznot tudnak húzni ebből a cselekkel teletűzdelt rendszerből, mert információkat kapnak a cselekről.
Ez egy ilyen gyorsasági verseny volt, és az nyert, aki jobban fel volt készülve a cselekből. Ilyen ez az ország. Barátom utólag mondja, hogy látott egy videót, amiben javasolták, hogy a buletin fotójához kell csatolni pdf-ben azt a dokumentumot, mert úgy működik. Na, én pont azt a videót nem láttam. És nem értem, ha előre lehetett tudni, hogy hiányos a rendszer, akkor miért nem rakták be oda azt a plusz egy gombot?
Egy gonddal kevesebb, egy okkal több
Ha pozitívan akarom látni a dolgot, akkor azt mondom: kudarcommal egy családdal többet boldoggá tettem. És nem kell azon aggódnom a következő években, hogy ki szereli, hova és hogy szereli, ki és mikor fizeti, vagy hogy nem úgy halad az egész, ahogy normális lenne. Egy gonddal kevesebb.
Ugyanakkor egy okkal több, hogy következő alkalommal se menjek el szavazni. Tudom, hogy veszélyben a magyar érdekképviselet, minden RMDSZ-es ijesztgetést kívülről ismerek. Nyugi, úgyis ők nyernek, és továbbra is ugyanilyen fejetlen lesz minden. Nem változik semmi.
Teljes siker
Tánczos Barna azzal dicsekszik Facebook-oldalán, hogy 3 perc alatt fogyott el a keret, és gratulál a kollégáknak az informatikai rendszerért.
De tényleg siker ez? Az, hogy csináltak egy olyan alkalmazást, amiben 6 feltöltőgomb helyett 5 van? Vagy az, hogy 3 perc alatt elfogyott a keret? Ez nem a szegénység jele? Nekem azt juttatja eszembe, mikor a kommunizmusban parizert kaptak az üzletben, de akkora mennyiséget, hogy csak az kapott belőle, aki jobban lökdösődött, hogy a pulthoz kerüljön. Vagy aki ismerte az ajtót, amin át közelebb lehetett kerülni a pulthoz.
Ez siker? Kinek? Annak a 12.253 embernek, akik megnyerték a gyorsulási versenyt. Azt közlik, hogy hány házon lesz napelem, de azt nem, hogy hány képernyőn jelent meg a piros felirat. Pedig engem az a szám is érdekelt volna, az mutatja az igényt.
Eljön majd az az idő is, amikor kötelezni fognak, hogy rakjunk fel ingyen napelemet a házra, mi pedig nem fogjuk akarni. És én hálás leszek az RMDSZ-es politikusoknak, hogy nem sikerült megnyernem ezt a pályázatot.