Történelmet írt a román Szociáldemokrata Párt (PSD) azzal, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtott be saját kormánya ellen. A helyzet egyetlen nyertesének a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tűnt, de a hirtelen fellángolt nacionalista – Erdély-féltéssel, történelmi sérelmekkel teletűzdelt – hisztéria miatt a PSD visszatáncolt, és nem hajlandó keresztülvinni a magyar képviselők szavazataiért cserébe beígért intézkedéseket.
Liviu Dragnea a teljes hatalmat akarja – ezzel magyarázta a menesztésre ítélt Sorin Grindeanu román miniszterelnök, hogy kevesebb mint fél év után miért akarja visszahívni a szociáldemokrata pártelnök.
A Dragnea és Grindeanu közötti feszültségek nem éppen új keletűek, de nem is nagyon régiek. Június 14-i sajtónyilatkozatában a kormányfő idézte Dragnea május 19-én tett kijelentését, miszerint elégedett valamennyi miniszterrel, „mind állampolgárként, mind a Képviselőház elnökeként, mind pedig pártelnökként”.
Ehhez képest valóban váratlannak tűnhet, hogy kevesebb mint egy hónappal később a PSD végrehajtó bizottsága (CEx) megvonja a bizalmat a kormányfőtől, mégpedig azzal az indoklással, hogy „a miniszterek nem kis része nem vette komolyan a kormányprogramot”, sőt „fennállt a veszélye, hogy ha folytatódik a kormányzás az eddigi körülmények között, a kormányprogramot csaknem lehetetlen lesz gyakorlatba ültetni”.
Grindeanu a bizalom megvonása után nem volt hajlandó lemondani, annak ellenére sem, hogy kilátásba helyezték a kizárását, illetve – hasonló fenyegetéssel – rávették a minisztereit, hogy önként távozzanak. A miniszterelnök kihasználta a kormány szervezéséről és működéséről szóló törvény előírásait, amelyek szerint a kormánytagok lemondása csak abban a pillanatban lép életbe, amikor az államelnök a kormányfő javaslatára megüresedettnek nyilvánítja az illető tisztséget. Kinevezte a kormányfőtitkári posztra Victor Ponta volt párt- és miniszterelnököt, akinek apósa, a szintén temesvári Ilie Sârbu hozta őt a politika élvonalába.
Ki ez a Grindeanu?
A 43 éves, végzettségét tekintve informatikus Sorin Grindeanu 2008-2012 között Temesvár alpolgármestere volt, a következő négy évben parlamenti képviselő, illetve ez idő alatt, egy éven át a Ponta-kormány távközlési minisztere. A 2016-os önkormányzati választások nyomán a Temes megyei tanács elnökévé nevezték ki.
A pártban Ilie Sârbu pártfogoltjaként tartják számon, aki nem más, mint Victor Ponta apósa. Grindeanu egyúttal a Temes megyei PSD elnöke is, ezzel magyarázható magabiztos kijelentése, miszerint a CEx nem tudja annyiszor kizárni, ahányszor visszairatkozik az alapszervezetbe. Mellesleg azt is kétségbe vonta, hogy az alapszabálynak megfelelően az országos végrehajtó testület egyáltalán kizárhatja a pártból. Miután ez megtörtént, csak újabb érvet jelentett Grindeanunak, hogy a Dragnea nevével fémjelzett vezetés diktatórikus stílusát kárhoztassa, és szorgalmazza a belső demokrácia visszaállítását.
Korábbi anyagaink:
Az éj leple alatt módosított Btk. ellen tüntetnek Romániában
Parlamenti választások Romániában: vörös ébredés a technokrata álomból
Értékelés vagy kivégzés
A PSD elnöke már januárban, a kormány kinevezésekor bejelentette, hogy a párt székhelyen létrejön egy bizottság, amely folyamatosan ellenőrizni fogja a kormányprogram betartását. A testületről azóta sem hallott senki, sőt Grindeanu maga sem tud a létezéséről.
Ide tartozik az is, hogy az elvileg félévi elemzéssel nem várták meg a (naptári) félév végét, még kevésbé a kormányzás első hat hónapját, ami arra utal, hogy Grindeanu menesztésének más mögöttes indokai vannak, túl a kormányprogram megvalósításának esetleges csúszásán.
Ezzel kapcsolatban többeknek feltűnt, hogy a kormány tevékenységével nem sokkal korábban rendkívül elégedett, majd a kabinetet földbe döngölő Liviu Dragnea szívesen látná Grindeanu csapatának legtöbb tagját egy esetleges új kormányban is. Egyes források szerint erre ígéretet is tett, ami annak fényében tűnhet csak logikus lépésnek, hogy a miniszterek többsége egyúttal parlamenti képviselő is, és aligha szavazná meg a saját menesztését, ha nem kapna biztosítékot a jövőjét illetően.
Az a fránya Btk.
A kormány tevékenységét kiveséző, lesújtó jelentés – amelyet nem mellesleg a korrupcióval megvádolt Darius Vâlcov egykori pénzügyminiszter egymaga állított össze – számos olyan állítólagos csúszást is felró a miniszterelnöknek, amelynek a határideje az év vagy éppenséggel a négyéves ciklus vége. De akadnak a teljesítetlen célok között olyanok is, amelyekről a pártvezetés időközben lemondott.
Többen megfogalmazták azt a véleményt, hogy Grindeanu tulajdonképpen azzal válthatta ki a pártelnök és az őt támogató „régi” garnitúra haragját, hogy nem támogatta az igazságszolgáltatást és közelebbről a korrupcióellenes harcot érintő kezdeményezéseiket.
Grindeanu több jelét is adta, hogy nem feltétlenül ért egyet a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával úgy, ahogyan azt a pártja és a szintén koalíciós ALDE vezetői elvárták tőle. Nem kizárt, hogy az ő tudtával – esetleg utasítására – szivárgott ki január 18-án az a sürgősségi kormányrendelet-tervezet, amelynek elfogadása végül kiváltotta a rendszerváltás utáni legnépesebb utcai megmozdulásokat Románia-szerte.
Később a miniszterelnök nyilvánosságra hozta a január 31-i kormányülés jegyzőkönyvét, amelyből kiderült, hogy Florin Iordache igazságügyi miniszter csalással vitte át a hírhedt 13-as sürgősségi rendeletet. Iordache a kormányfő többszöri kérdésére azt állította, hogy a dokumentumot az illetékes igazságügyi szervek is véleményezték, ami – mint később kiderült – nem volt igaz. Nem tudjuk, mi történt volna, ha az igazságügyi miniszter igazat mond, mindenesetre a kormányülésen elhangzott párbeszéd közzététele a miniszterelnök elhatárolódásaként is értelmezhető.
Ugyancsak Grindeanu volt az, aki visszavonta a 13-as kormányrendeletet, még mielőtt hatályba léptek volna a Btk.-t módosító rendelkezései. Ha csak néhány napot vár, Liviu Dragneának nem kellene most megjelennie a legfelső bíróságon az e sorok írásakor zajló per tárgyalásán.
Heti egy sör árából te is médiatulajdonos lehetsz. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!
Havi 5 eurós rendszeres támogatás
Kísért a múlt
A kormány körüli hercehurca nem állhatott volna elő, ha a tavaly decemberi választásokon győztes párt elnökeként Liviu Dragnea elfoglalhatta volna a kormányfői széket. Nem foglalta el, mert 2014 áprilisában két év felfüggesztett börtönre ítélték, és a törvény szerint büntetett előéletű személy nem lehet tagja a kormánynak. (A PSD támogatásával kinevezett ombudsman, Victor Ciorbea alkotmányossági óvást nyújtott be a törvény ellen, és az Alkotmánybíróság megerősítette: nem sérti az alaptörvényt, ha a kormánytagság feltétele a büntetlen előélet.)
Dragnea a Traian Băsescu államelnök leváltására kiírt, 2012-ben lezajlott referendumon megpróbálta az érvényességi küszöb fölé tornászni a részvételi arányt – a bíróság szerint törvénytelen eszközökkel. A most zajló perben hivatali visszaéléssel vádolják. Az ügyészek szerint pártfunkcionáriusokat alkalmazott köztisztviselői állásokba úgy, hogy csak a fizetést kapták az államtól, miközben a pártnak dolgoztak. Az ügyészség szerint az államnak így okozott kár valamivel több mint százezer lejre tehető. Az összeg azért is érdekes, mert a hírhedt 13-as sürgősségi rendelet szerint hivatali visszaélésnek csak az a cselekmény minősült volna, amelynek következményeként legalább kétszázezer lej értékű kár keletkezett.
A pártelnöknek tehát elemi érdeke a Btk. módosítása, amely esetben a bíróság kénytelen volna felmenteni, hiszen a büntetőjogban mindig a vádlottnak kedvező jogi normát kell alkalmazni, akár visszamenő hatállyal is. Újabb felfüggesztett büntetésben nem reménykedhet, ha elmarasztaló ítélet születik, az letöltendő börtönbüntetés lesz.
Grindeanu pedig nemcsak visszavonta a 13-as rendeletet, hanem – az Európai Bizottság alelnökének, Frans Timmermansnak tett ígéretének megfelelően – kinevezett egy független igazságügyi minisztert, Tudorel Toader volt alkotmánybírót, aki nem volt hajlandó elfogadtatni a pártelnök által olyannyira óhajtott Btk.-módosítást. A per első fokon gyors léptekkel közeledik az ítélethirdetés felé, és a fellebbezést egy évnél rövidebb idő alatt is letárgyalhatja a bíróság, így Dragneának sietnie kell – nem nagyon, de kell.
Iohannis mintha nem akarna új többséget
A bizalmatlansági indítványról várhatóan szerdán szavaznak. A voksoláson a pártfegyelemet kikezdheti, hogy Dragnea nem tudja garantálni a kormányzás folytatását. Grindeanu és Ponta többször is kihangsúlyozta: semmi garancia nincs arra, hogy a kormány bukása esetén Klaus Iohannis államfő ismét a PSD jelöltjét kéri fel a kormányalakításra. Grindeanu kezdettől fogva kikötötte: csak akkor mond le, ha az államelnök garantálja, hogy PSD-s miniszterelnököt nevez ki.
Klaus Iohannis kezdetben azt mondta, hogy csak azután hajlandó állást foglalni, miután a kormányfőt menesztik, hétfői berlini látogatásán viszont eléggé egyértelmű utalást tett arra, hogy nem akar „játékos elnökként” új többséget létrehozni, esetleg volt pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) körül. Iohannis értékelése szerint Romániában nincs politikai krízis, hanem mindössze „a kormánypárt van válságban”, de meggyőződése, hogy az érintettek „sürgősen elsimítják az ellentéteket”.
Heti egy sör árából te is médiatulajdonos lehetsz. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!
Havi 5 eurós rendszeres támogatás
A mérleg nyelve
Különböző források szerint a folyamatosan zajló tárgyalások nyomán a Grindeanu-Ponta duó mintegy 15 koalíciós képviselőt állított a maga oldalára, ami elég is lenne a bizalmatlansági indítvány bukásához. Ugyanakkor a PSD-ALDE vezetés bizakodó, miután az indítványt néhány kivétellel a kormánypárti frakciók valamennyi tagja aláírta. Persze ez sem garancia semmire, hiszen az elvileg titkos szavazáson a képviselők akárhogy szavazhatnak.
Ugyanakkor a bukaresti törvényhozásban bevett szokás, hogy a pártok – az alaptörvényt felülírva – kötelezik a törvényhozóikat, hogy felmutassák a szavazáshoz használt golyócskákat, mielőtt elhelyezik azokat a megfelelő urnában. Ennélfogva a szociáldemokrata vezetés ezúttal is tudni fogja, ki az a képviselő, aki a frakció többségével ellentétes módon voksolt, a renitenskedőkre pedig kizárás vár.
A bizalmatlansági indítványt a vasárnapi felolvasás előtt 222 képviselő írta alá, de a támogatók száma hétfő délre állítólag 245-re emelkedett, ami nagyjából megegyezik a PSD-ALDE-koalíció tagjainak számával, és 12-vel meghaladja az abszolút többséget a két házban.
Emellett Dragnea tárgyal a 30 fős parlamenti csoporttal rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel, és noha a nyilatkozatok alapján nem jutottak megegyezésre, Liviu Dragnea feltűnően derűs hangulatban távozott a hétfői találkozóról. Ennek oka az a jelzés lehet, amelyet Kelemen Hunor szövetségi elnök küldött, amikor az egyeztetésről távozva kijelentette: az RMDSZ még nem döntötte el, hogy megszavazza-e a bizalmatlansági indítvány, de elvi kérdésnek tartja, hogy egy kormánytöbbség visszahívhassa a miniszterelnökét, ha úgy akarja.
Az RMDSZ csak a román nacionalisták szerint van irigylésre méltó (értsd: zsarolási) helyzetben. Ha megszavazná a bizalmatlansági indítványt, az úgy csapódna le a magyar választók egy részében, ahogy egyébként a román közvélemény egy részében is lecsapódott: a szövetség megint a „rossz oldalra” állt, a „kommunisták” mellé a reformpártiakkal szemben.
Mellesleg azzal is számolni kell, hogy Dragnea szorongatott helyzetben van, és bármit ígér most, azt később nem érzi majd magára nézve kötelezőnek. A román pártok jellemzően nem tartanak be olyasmit, amit a választóik nem tudnak elfogadni, vagyis ellentétben áll a párt érdekeivel. A PSD ezúttal is tett nagyvonalú ígéreteket az RMDSZ-nek, és a jelek szerint – éppen a korábbi negatív tapasztalatok alapján – a szövetség vezetői megpróbálták a kérdéses tervezeteket elfogadtatni még a bizalmi szavazás előtt, de a nacionalista hangulatkeltés röpke fél nap alatt elsöpörte a magyar szempontból váratlanul biztatónak ígérkező egyezséget.
Nacionalista hangulatkeltés
Hétfő késő délután ritka intenzitású magyarellenes hangulatkeltés vette kezdetét elsősorban az ellenzéki pártokhoz közelálló tévécsatornákon és webes felületeken. A prímet a Realitatea hírtelevízió és a Hotnews hírportál vitte. A Realitatea esti műsorát vezető Rareş Bogdan egy adott pillanatban úgy fogalmazott: a máramarosi románok „készítik a bicskát”. Ugyanabban a műsorban Cristian Diaconescu volt külügyminiszter úgy értékelte: a magyaroknak tett „engedmények” miatt olyan helyzet alakult ki, mintha valaki „gránáttal sétálna egy nukleáris silóban”.
Traian Băsescu volt államfő, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke szerint Dragnea és Tăriceanu „eladta az ország történelmét”. Emil Boc kolozsvári polgármester, volt kormányfő felszólította a kormánypárti vezetőket, hogy „ne játszadozzanak ilyen súlyos dolgokkal”, „ne bocsássák áruba Erdélyt egy marék szavazatért”.
Raluca Turcan liberális képviselő, vasárnapig a párt ideiglenes elnöke közleményt adott ki, amely leszögezte: „elröpült egy golyó a fülünk mellett”. Ezzel a PSD és az RMDSZ között kis híján létrejött megállapodásra utalt, amelynek révén a kormánypárt szerinte olyan elveket és alkotmányos értékeket bocsátott áruba, amelyek nem képezhetik alku tárgyát.
„Kevesebb mint 12 óra alatt sikerült a nacionalista sajtónak földbe döngölni a(z egyévtizede jegelt) kulturális autonómia törvénytervezetünket. A tervezettel együtt azokat a román politikusokat is, akik – igaz, hogy pártutasításra – megszavazták volna ezeket a jogszabályokat” – írta Facebook-oldalán Tánczos Barna szenátor. A megegyezés része lett volna továbbá a március 15-ét hivatalos munkaszüneti nappá nyilvánító tervezetet napirendre tűzése és elfogadása, valamint a kisebbségi nyelvhasználati küszöb megfelezése (20-ról 10 százalékra).
Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető, aki reggel még azt írta Facebook-oldalára, hogy izgalmas napnak ígérkezik a keddi, később frissítette a bejegyzését azzal, hogy #győzöttasötétség. Az RMDSZ utóbb hivatalosan közölte, hogy frakciói azt a döntést hozták, nem vesznek részt a bizalmatlansági indítvány szavazásán.
Ki „rángatja” Grindeanut?
A Szociáldemokrata Párt vezetői két, egymástól eltérő magyarázattal is előálltak arra vonatkozóan, hogy ki mozgatja a háttérből a Liviu Dragnea bábjaként számon tartott Sorin Grindeanut. Egyrészt azt sugallták, és erre a bizalmatlansági indítvány szövege is utal, hogy a miniszterelnököt a háttérből bizonyos, meg nem nevezett érdekcsoportok irányítják, amelyeknek közük van a titkosszolgálatokhoz. A bizalmatlansági indítványban nem jelenik meg, de a PSD kommunikátorai többször használták a „párhuzamos állam” kifejezést.
A másik magyarázat, hogy Grindeanu a volt miniszterelnök, Victor Ponta bábja. Eszerint Ponta vissza akarja szerezni a kormányfői posztot – amelyről 2015 novemberében furcsa körülmények között, egyetlen napi, nem túl népes utcai tüntetés után lemondott –, és Grindeanut felhasználva megpróbálja átvenni a miniszterelnöki székhez vezető pártelnökséget Liviu Dragneától.
Grindenau nyilatkozataiban több utalást tett arra, hogy célja nem a párt kettészakítása, hanem Dragnea eltávolítása. A segítségére siető Victor Ponta ugyanakkor leszögezte, hogy amennyiben megbukik a PSD bizalmatlansági indítványa, a jelenlegi pártelnöknek le kell mondania, és az alakulat vezetését a miniszterelnöknek kell átvennie.
Ugyanakkor elégséges magyarázat az, hogy valójában a konfliktus csak idő kérdése volt a báb szerepére kijelölt miniszterelnök és a kormány fölötti ellenőrzést megtartani akaró pártelnök között. Grindeanu nem akart egyszerűen visszamenni „senkinek” Temesvárra, márpedig ha „szépen lemond”, az lett volna: egy senki öthónapos kormányfői tapasztalattal. Így viszont néhány nap alatt olyan politikussá vált, akivel számolni kell egy esetleges jövőbeni tisztújításon.
A konfliktus egyébként továbbra is benne van a pakliban: elkerülhetetlen, hogy a végrehajtó hatalomhoz jutó „báb” egy idő után elkezdi felépíteni saját politikai „arcát”. Nem véletlen, hogy Liviu Dragnea nem akarja már egymaga vállalni a felelősséget egy új kormányfő kiválasztásáért, és jelezte, hogy a következő alkalommal a CEx-re bízza, válassza ki a jelöltet több potenciális kormányfő közül.
Heti egy sör árából te is médiatulajdonos lehetsz. Támogasd az Átlátszó Erdélyt!
Havi 5 eurós rendszeres támogatás
Havi 10 eurós rendszeres támogatás
Havi 20 eurós rendszeres támogatás
Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU
