Veszélyt jelenthet a pluralizmusra, ha egyazon szervezet képviseli a közösséget a Kisebbségi Tanácsban, és kezeli az adott kisebbség számára kiutalt közpénzeket, jelenti az Európa Tanács. Bár a testület nem nevesít, egyértelmű, hogy a bizottság többek között az RMDSZ-re gondolt.
„Civil sikerként” jelent meg az erdélyi magyar sajtóban a 2018 februárjában közzétett, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságának negyedik szakértői jelentése (a dokumentum letölthető innen), ugyanis ez egy sor olyan, romániai magyar közösséget érintő jogsértést is bemutat, mely erdélyi magyar civilek által benyújtott árnyékjelentések révén kerülhetett bele a dokumentumba.
Az egyik ilyen árnyékjelentést a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) állította össze a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) szervezettel közösen, a másikat pedig az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) együttműködve.
„A jelentésben benne van a MOGYE ügye, a CEMO anti-diszkriminációs ügyei, a kolozsvári városnévtáblák kapcsán indított perek, a történelem-tankönyvek egyoldalúsága és a nemzeti és vallási kisebbségek történelmének és kultúrájának mellőzése, a differenciált román érettségi vizsga hiánya” – áll a civilek által kiadott közleményben.
A Kisebbségi Tanács résztvevőinek kiválasztását is bírálják
A jelentésről szóló sajtóbeszámolók azonban nem tértek ki arra, hogy az Európa Tanács a kisebbségeket érintő jogsértések mellett a Kisebbségi Tanácsban jelen levő szervezetek kiválasztásának a módjával kapcsolatban is komoly kritikát fogalmazott meg.
A Kisebbségi Tanács az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala (DRI) által koordinált, jogi személyiséggel nem rendelkező testület, mely a kisebbségi szervezetekkel való kapcsolattartást szolgálja. Minden, parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezet – jelenleg 19 ilyen van Romániában – három képviselőt delegálhat ebbe a tanácsba.
Az Európa Tanács jelentéstevői lényegében azt kifogásolták, hogy egyrészt Bukarestnek a választási törvény előírásai révén kontrollja van afölött, hogy ki képviseli a Kisebbségi Tanácsban az egyes kisebbségeket; másrészt a Kisebbségi Tanácsban jelen levő szervezetek kezelik a kisebbségi közösségeknek kiutalt, éves kormánytámogatást.
Gond a hatalom és az anyagi erőforrások koncentrációja
Amennyiben ez a két tényező – a politikai képviselet és az anyagi erőforrások – egy kézben összpontosulnak, akkor könnyűszerrel meg lehet akadályozni azt, hogy a közösségen belül alternatív, a kisebbséget képviselő szervezet számára konkurenciát jelentő szervezetek jelenjenek meg.
A jelentéstevők szerint egy ilyen helyzet azt is eredményezheti, hogy a kisebbségi képviselet egyfajta kettős szerepet kezd el játszani: nemcsak a közösség érdekeit képviseli Bukarestben, hanem egyszersmind Bukarest akaratát is tükrözi a közösség felé.
A jelentés több ízben is visszatér erre a problémakörre; alább kiválogattuk és le is fordítottuk a legfontosabb megállapításokat.
„The almost monopolistic position of national minority organisations participating in the work of the Council of National Minorities as regards access to funding, affects negatively the possibility of developing pluralism within each national minority community.” 2. oldal
Az, hogy a Kisebbségi Tanács munkájában részt vevő kisebbségi szervezetek a finanszírozást tekintve szinte monopol helyzetben vannak, negatívan hat a pluralizmus lehetőségére a kisebbségi közösségekben.
A választási verseny nem szabad és fair
„It has to be noted, however, that the existing legal and administrative provisions on elections do not create favourable conditions for free and fair competition in the electoral process between different organisations representing national minorities.
Furthermore, conditioning membership in the CNM on participation of the prospective organisation of a national minority in parliamentary elections, coupled with a real possibility of the authorities to influence which organisations are allowed to stand in such elections, makes the successful organisation play a double role of representing national minorities before the authorities and vice versa.
The almost monopolistic position of national minority organisations participating in the work of the CNM, as regards access to resources disbursed by the Department for Interethnic Relations affects negatively the possibility of developing pluralism and creativity within each national minority community.” 6. oldal
Meg kell jegyezni azonban, hogy a választások jelenlegi jogi és adminisztratív előírásai nem teremtenek kedvező feltételeket a szabad és fair választási versenyhez a kisebbségeket képviselő különböző szervezetek között.
Mi több, az, hogy a részvételt a Kisebbségi Tanácsban a parlamenti választásokon való induláshoz kötik, ugyanakkor a hatóságok ténylegesen befolyásolhatják, hogy mely szervezetek indulhatnak a választásokon, azt eredményezi, hogy a sikeres kisebbségi szervezet kettős szerepet játszik: képviseli a kisebbségeket a hatóságok felé, és fordítva.
Az, hogy a Kisebbségi Tanács munkájában részt vevő szervezetek szinte monopol helyzetben vannak, ami az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által elosztott erőforrásokat illeti, negatívan hat a pluralizmus és kreativitás kifejlődésére a kisebbségi közösségeken belül.
A Kisebbségi Tanács résztvevői rendelkeznek a kormánytámogatás nagyja fölött
„The Advisory Committee welcomes the authorities’ continued efforts to support the cultural activities of national minorities. In 2017, 105 million RON have been disbursed among the organisations of minorities represented in the CNM, up from 73 million RON in 2011. Organisations representing Hungarian, German, Roma and Ukrainian minorities continue to benefit most from these funds.
In addition, the Department for Interethnic Relations (DIR) allocates an annual budget for cultural projects, open to all national minority organisations, whether they are represented in the CNM, or not. In 2017, this funding amounts to 2 million RON. The Advisory Committee notes that the funding available under this scheme is very limited, as compared to the funding disbursed to organisations represented in the CNM and does not allow for the development of cultural projects by other organisations of national minorities. It contributes to the monopolisation of activities by organisations represented at the CNM.” 16. oldal
A Tanácsadó Bizottság üdvözli a hatóságok állandó törekvését a nemzeti kisebbségek kulturális tevékenységeinek támogatására. 2017-ben 105 millió lejt osztottak szét a Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkező szervezetek között, amely jóval több, mint a 2011-es 73 millió lej. A magyar, német, roma és ukrán kisebbségek szervezetei továbbra is a fő haszonélvezői ezeknek a pénzeknek.
Ezen felül az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala éves keretösszeget biztosít a kulturális projektek számára. Ez a keret minden nemzeti kisebbségi szervezet számára nyitott, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e képviselettel a Kisebbségi Tanácsban, vagy sem. 2017-ben ez az összeg 2 millió lej volt.
A Tanácsadó Bizottság megjegyzi, hogy ez a keret nagyon kicsi a Kisebbségi Tanácsban részt vevő szervezetek számára biztosított kerethez képest, és nem teszi lehetővé, hogy más kisebbségi szervezetek is kulturális projekteket hozzanak létre. Hozzájárul ahhoz, hogy a Kisebbségi Tanácsban részt vevő szervezetek monopolizálják a tevékenységeket.
A monopolizáció feszültségeket generál a közösségben
„The Advisory Committee notes that the funding system, as it has existed over the last decade, favours the one organisation of each national minority which secures a seat within the CNM, and seems to adequately meet the needs of less numerous minorities, albeit at the cost of uniformisation and monopolisation of activities. Such considerations may not be of primary concern to national minorities with few members and limited capacities to implement projects. The Advisory Committee notes nonetheless a divergence of views appearing within less numerous national minorities and signs of contesting the established status quo. Within the more numerous national minorities, the problem of monopolisation and centralisation of resources and decision making is more acute and generates tension within these groups.” 17. oldal
A Tanácsadó Bizottság megjegyzi, hogy az elmúlt évtized támogatási rendszere kivételezett helyzetbe hozza azt a kisebbségi szervezetet, amely a Kisebbségi Tanács tagja. Ez, úgy tűnik, megfelel a kisebb lélekszámú kisebbségi közösségek igényeinek, bár az az ára, hogy a tevékenységek uniformizálódnak és monopolizálódnak. Ezek a megfontolások azonban nem elsődlegesek azon nemzeti kisebbségek körében, melyek kis lélekszámmal rendelkeznek, és amelyek szervezési kapacitása véges.
Mindazonáltal a Tanácsadó Bizottság megjegyzi, hogy a kisebb lélekszámú közösségek körében is léteznek nézeteltérések és jelei annak, hogy megkérdőjelezik a status quót. A nagyobb lélekszámú kisebbségi közösségek körében az erőforrások és a döntéshozatal monopolizációja és központosítása égetőbb, és feszültségeket generál.
Könnyen kezelhető partnerek lesznek, mert függnek az állami pénzforrásoktól
„In this context, the Advisory Committee notes that most of the generous funding disbursed by the Department of Interethnic Relations contributes to financing the running costs and projects of national minority organisations participating in the work of the CNM. In 2017, 105 million RON was earmarked for this purpose, up from 104 million RON in 2016. The substantial funding allocated to the 18 organisations, members of the CNM, allows them, on the one hand to finance a variety of activities benefiting the respective national minorities, but on the other hand, makes them quasi-official representatives of national minorities, in practice monopolising and centralising financial resources, deciding on priorities and controlling both substance and procedure. Heavy dependence on state grants of national minority organisations participating in the work of the CNM makes them docile partners of the authorities, potentially unwilling and incapable of voicing strongly national minority expectations while their almost monopolistic position as regards access to resources available for projects, negatively affect the possibility of developing pluralism and creativity within each national minority community.” 40. oldal
Ebben a kontextusban a Tanácsadó Bizottság megjegyzi, hogy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által osztott bőkezű források a Kisebbségi Tanácsban képviselettel rendelkező országos nemzeti kisebbségek szervezeteinek működését és projektjeit támogatják. 2017-ben 105 millió lejt különítettek el erre a célra, ami több a 2016-os 104 millió lejnél.
A Kisebbségi Tanács tagjai számára kiutalt jelentős támogatás egyrészt lehetővé teszi számukra, hogy egy sor olyan tevékenységet finanszírozzanak, amelyből a kisebbségi közösségek profitálnak. Másrészt ezáltal a kisebbségek kvázi-hivatalos képviselőivé válnak, a gyakorlatban monopolizálják és központosítják a pénzforrásokat, döntenek a prioritásokról, úgy a projektek tartalmáról, mint a kivitelezésükről.
A Kisebbségi Tanácsban részt vevő kisebbségi szervezetek függése az állami pénzforrásoktól a hatóságok könnyen kezelhető partnereivé teszi őket, így azok nem tudják, és nem is akarják a közösségek elvárásait erős hangon képviselni. Szinte monopol helyzetük a projektek számára kiutalható erőforrások fölött negatívan hat a kisebbségi közösségen belüli pluralizmusra és kreativitásra.
Inkluzív képviseletre lenne szükség
A jelentés végén néhány ajánlást is megfogalmaz az Európa Tanács. Az egyik ilyen ajánlás:
„The authorities should review, in co-operation with representatives of national minorities, the procedure of appointment of national minority members to the Council of National Minorities with a view to making the procedure more inclusive and genuinely representative of a wide range of views amongst persons belonging to national minorities.” 41. oldal
A hatóságok a nemzeti kisebbségekkel együtt újra kellene gondolják azt a módot, ahogyan a Kisebbségi Tanácsba jelölik a nemzeti kisebbségek képviselőit. A cél az lenne, hogy a folyamat inkluzívabbá váljon, és valóban képviselje a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek világnézeteinek széles skáláját.
Hogyan kommentál az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, valamint az RMDSZ?
„Az, amire az Európa Tanács szakértői bizottságának idézett megállapítása utal – nevezetesen a kisebbségi szervezeteket megillető források elosztása – kizárólagosan a Kisebbségi Tanács hatásköre – így Lacikó Enikő, a Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, hozzátéve, hogy ki kerül be a Kisebbségi Tanácsba, illetve hogy a Tanács hogyan osztja el a parlament által megszavazott összeget, egyfelől a választási törvény, másfelől a tanács működéséről szóló kormányhatározat szabályozza.
Amint azt ön is tudja, a magunk részéről pontosan ismertettük a bizottsággal az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának hatásköreit, amelyek között nem szerepel ez a forráselosztás, sőt még a forráselosztás jóváhagyása sem. A torz információjuk máshonnan származhat. Természetesen a megállapítás jelentette csorbát igyekszünk kiköszörülni, továbbra is helyes tájékoztatást nyújtani az Európa Tanács illetékeseinek.”
Az RMDSZ különös módon reagált: e-mailben elküldött kérdésünkre egy, az RMDSZ honlapján publikált közleménnyel válaszolt Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, melynek a lényegi része annyi, hogy „a Kisebbségi Tanácsról szóló kormányhatározat csak azt mondja, hogy közvetlen támogatást azok a szervezetek kapnak, akik a Parlamentben képviselik az adott közösséget. Én ezzel teljes mértékben egyetértek. Azt viszont semmilyen jogi szöveg nem tiltja, hogy pályázati úton költségvetési támogatásban részesüljenek más szervezetek is. Magam is támogatom ezt a gyakorlatot.”
Sipos Zoltán