Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.
Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.
Így dolgoztunk
Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.
A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.
A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.
A sorozat eddigi részei:
Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?
Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?
Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?
Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra
A romániai kisebbségeket illető jogrendszer, valamint ezen törvények alkalmazása
Ki támogatja a székelyföldi autonómia-törekvéseket?
A magyarországi pártok viszonya az erdélyi magyar politikai képviselethez
Milyen romániai pártokkal lehetne szorosabban együttműködni?
A kilencedik kérdés:
Hogyan alakítanák a magyar-román diplomáciai kapcsolatokat?
Demokratikus Koalíció: Lévén, hogy az erdélyi a legnagyobb határon túli magyar kisebbség, a Bukaresttel való viszony stratégiai a DK számára. A 2004-2009 közötti időszakban példaértékű volt ez a kapcsolat: előnyös volt Budapestnek, Bukarestnek és Erdélynek egyaránt. Sok tekintetben azt a mechanizmust hoznánk vissza, persze számolva azzal, hogy a helyzet azóta alaposan megváltozott.
Együtt: Strukturális átalakításra nincs szükség, azonban az intenzitás növelésére, a partnerség erősítésére, a párbeszéd kiszélesítésére és a nemzeti érdekérvényesítés hatékonyabbá tételére van szükség. Ennek mások mellett kiemelt formái lehetnek a megfelelően előkészített, rendszeres bilaterális találkozók és a közös kormányülések, amelyek gyakorlata fájdalmasan megszakadt.
A magyarság ügye szempontjából súlyos problémát jelent Magyarország nemzetközi tekintélyvesztése és leértékelődése, ami közvetlenül is hatással van a romániai román politikai elit hazánkkal és a romániai magyar kisebbséggel kapcsolatos hozzáállására is.
Így legelőször ezen kell változtatni, a hatékony kisebbségvédelmi szerepvállaláshoz vissza kell térni, újra kell építeni Magyarország nyugatias, uniós komolyanvehetőségét, és újra megbízható észak-atlanti partnerré kell válnunk. Ezt tudja követni a hatékonyabb magyar-román kapcsolatépítés.
Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.
Jobbik: Partneri viszonyra törekszünk minden környező állammal, így Romániával is, ezt többször elmondtuk, többek között a román sajtónak is. Számos olyan problémánk van, melyeket csak közösen tudunk megoldani. Ilyen az egyre aggasztóbb méreteket öltő kivándorlás, a demográfiai csapdahelyzet, az elöregedés, a korrupció, a migrációs válság, a Nyugathoz való felzárkózás elhúzódása, a cigányság helyzetének megoldatlansága vagy éppen a kommunista örökséggel való leszámolás kudarca.
Hisszük és valljuk, hogy ezekre csak közösen tudunk választ adni. Ugyanakkor elvárjuk a környező államoktól, így Romániától is, hogy ne elüldözendő, beolvasztandó, nemzetbiztonsági kockázatként kezelendő kisebbségként tekintsen az erdélyi magyar nemzeti közösségre, hanem államalkotó nemzetként. Ennek pedig része az, hogy többé
ne használják belpolitikai célokra a helyi magyarságot,
illetve végre értelmes párbeszéd indulhasson meg a területi és kulturális autonómia ügyében. A kétoldalú kapcsolatokban számunkra az elszakított területeinken élő nemzetrészek érdeke lesz az elsődleges, minden más politikai vagy gazdasági szempont csak ez után következhet majd.
LMP: Visszatérünk az értékalapú külpolitikához. A diplomáciai bazárpolitika, a hisztipolitika és a politikai zsarolások nem vezetnek sehová. A környező országokkal való kapcsolatunkat elsősorban az ott élő magyarok érdekei és nem a külgazdaság kell, hogy meghatározza.
Momentum: Románia és Magyarország fontos gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik, nem beszélve a közös EU- és NATO-tagságról és más, közös értékekről. A kapcsolatok erősítése, javítása fontos feladat, de a romániai magyar kisebbség jogai nem feláldozhatóak a feltétel nélküli jó kapcsolatokért. Ez viszont nem zárja ki a másik nemzethez, szimbólumaihoz való tiszteletet mutató hozzáállást. Nagyon károsnak tartjuk a magyar külügy nemrég elkövetett hibáit Romániával szemben.
MSZP: Helyre kell állítani a helyes arányokat a szomszédságpolitika és a magyarságpolitika között. A mindenkori magyar kormány felelős magyarságpolitikája megkerülhetetlen, de nem pótolhatja azt az érdekérvényesítő tevékenységet, amit a legitim külhoni magyar szervezetek az adott ország parlamentjében, kormányában vagy önkormányzataiban végeznek. Veszélyes és káros az a felfogás, hogy Budapest képes szavatolni a külhoni magyarok jogait Bukarest, Pozsony, Kijev, Belgrád, Zágráb, Ljubljana és Bécs politikai támogatása és akarata nélkül.
Az Antall-kormány által Ukrajnával megkötött alapszerződés után a Horn-kormány Szlovákiával és Romániával is alapszerződést kötött. Ez egyértelműen pozitív hatással volt térségünk stabilitására, egyben hozzájárult ahhoz, hogy a magyarság legitim képviselői először Romániában, majd pedig Szlovákiában kormányzati tényezőkké váljanak.
A magyarság a kormányzati pozícióban mindkét országban jelentősen előmozdította a magyar nemzeti közösségek helyzetét, hozzájárult a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdaság elmélyítéséhez, az európai uniós integrációhoz, a szülőhazája és Magyarország közötti sokoldalú kapcsolatok erősödéséhez. Meggyőződésünk, hogy
nem ideologikus, hanem pragmatikus külpolitikára és nemzetpolitikára van szükség.
Nem a küldetéstudatos, irritáló, hanem a következetes politikai stílus és a kompromisszumkészség a célravezető a szomszédokhoz való viszonyban. A retorikus és érzelmi indíttatású magyarságpolitikai stílus helyett visszafogott, higgadt hangnem és határozottság szükséges.
Újra kellene indítani a közös kormányülések gyakorlatát Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Románia vonatkozásában, és kiterjeszteni ezt a gyakorlatot Szlovákiára és Ukrajnára is. A jelenlegi kormány ezeket az RMDSZ kifejezett kérése ellenére sem volt hajlandó Románia vonatkozásában megszervezni és működtetni, holott a szocialista kormányok által megszervezett négy magyar-román közös kormányülésen nagyon fontos eredmények születtek (a csíkszeredai magyar, illetve a gyulai román főkonzulátus megnyitása, az aradi Szabadság-szobor újbóli felállítása, a Gozsdu-örökség rendezése, valamint a Sepsiszentgyörgyön és Szegeden megnyitott magyar, illetve román kulturális fiókintézet létesítése).
