Hatalmi harcnak tűnő konfliktus irányította a figyelmet 2018 végén az erdélyi magyar doktoranduszok egyre inkább marginalizálódott egyesületére. Utánajártunk, milyen hatalommal rendelkezhet a RODOSZ, és azt ki miért szeretné gyakorolni.
Kvázi törvénytelenül működik 12 éve a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége, sugallta 2018 novemberében a RODOSZ Bihar megyei csoportja, amikor nyilvánosan felelősségre vonta a szervezet elnökét, Székely Tündét. A Bihari csoport vezetője, Tőtős Áron erőszakosan és mindenáron elnök akar lenni, és nem kizárt, hogy politikai ugródeszkának kell neki a szervezet, tudtuk meg, amikor rákérdeztünk az érintetteknél. Arra kerestünk választ, miért ennyire fontos, hogy ki vezeti a RODOSZ-t, hogy működhetett, ha az elnök nem volt elnök, és mit tett a szervezet az erdélyi magyar doktoranduszokért évi 10-15 ezer euró közötti büdzséjéből?
Az erdélyi magyarság egyik legelitebb szervezete, a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) húsz évvel ezelőtt alakult meg doktori iskolai hallgatók, doktorjelöltek, posztdoktorok, valamint a tudományos kutatómunkát végző fiatalok szakmai és érdekvédelmi szervezeteként. Akkoriban doktorálni és a szervezethez tartozni valódi presztízsnek számított, a pár tucat erdélyi magyar doktorandusz gyakorlatilag mind ismerte egymást.
Kiemelkedőnek számított az évi RODOSZ-konferencia, amely sok fiatal kutatónak biztosította az első szakmai megmutatkozási és publikációs lehetőséget. Jó gyakorlóterep volt, ahol megtanultak előadni, kivonatot írni, esetenként épp konferenciát szervezni. A szervezet nemcsak fórumként, hanem az erdélyi magyar tudományos elit utánpótlásának – informális után – formális katasztereként is működött: 2013 elején a többi határon túli doktorandusz-szervezettel közösen bonyolította le az Aranymetszés 2013 nevű kutatást, amelyből kiderült, hogy az akkoriban nagyjából 1200 erdélyi magyar doktorandusz milyen kihívásokkal néz szembe.
2013 fordulópont volt a szervezet életében:
új formában, de utoljára szervezte meg a RODOSZ évi konferenciáját Innováció és kreativitás a tudományban címmel. Az új formát a tematikus szűkítés jelentette, hogy a jelentkező doktoranduszokat érdekelje is egymás témája. Az év első három hónapjában zajlott az Aranymetszés 2013 kutatás. Többszöri elutasítás után 2013-tól nem pályázott a szervezet a határon túli civilek legnagyobb támogatójához, a Bethlen Gábor Alaphoz.
Ugyancsak 2013-ban hackelték meg a szervezet honlapját, a rodosz.ro-t, és olyan rossz minőségű volt az akkori honlap, hogy senki sem vállalkozott az ott tárolt anyagok visszanyerésére, pedig akkor már online jelentkeztek a tagok az egyesületbe (bár így nem volt legális, mint utóbb kiderült), illetve az előadók a konferenciákra.
Erőforrások hiányában az akkor már évek óta elnökként működő Székely Tünde úgy döntött, az lesz a legjobb és legolcsóbb, ha a RODOSZ felköltözik a Facebookra. Egy tavalyi átállás miatt csak ott működik a RODOSZ állandó projektje, az Ösztöndíjak.ro is. Idén külön Facebook-csoportot hoztak létre, hogy könnyebben tudjanak kommunikálni a doktoranduszokkal, már több mint 300-an csatlakoztak.
A Facebook-oldalakon viszont csak annyira követhető vissza a RODOSZ élete, amennyi türelme van legörgetni az érdeklődőnek. Arról, hogy legyen érdeklődő, Tőtős Áron nagyváradi történész-doktorandusz gondoskodott tavaly novemberben, amikor leleplezőnek szánt közleményt küldött ki a sajtónak a RODOSZ Bihar megyei csapata nevében. Ebben azzal vádolta Székely Tündét, hogy 2006 óta jogszerűtlenül bitorolja a szervezet elnöki tisztségét, korlátozza a 2016 óta aktív Bihar megyei RODOSZ tagjainak felvételét az országos szervezetbe, amely 12 évig nem tartott közgyűlést, vagyis
nem tudni, egyáltalán hogy működhetett törvényesen.
A törvény ugyanis minden civil szervezet számára előírja, hogy évente tartson közgyűlést, ahol az elnök ismerteti az előző év tevékenységi és pénzügyi beszámolóját.
A vádakra a RODOSZ saját közleménnyel igyekezett válaszolni, amelyből annyi derült ki, hogy a megbízott elnök (Székely Tünde) nem tudott jogilag érvényes közgyűlést összehívni, mert a törvények szerinti tagok és az aktív tagok között nagyon kicsi volt az átfedés, de több jogász és bő fél évnyi hercehurca után sikerült megteremteni a szervezet jogi folytonosságát, és a 2018 augusztusában megtartott közgyűlés után jogilag is bejegyeztetni a de facto 12 éve elnök Székely Tünde vezetői tisztségét.
Ezen a nyári közgyűlésen Székely Tünde elnök Szabó Júlia alelnökkel korlátozott mandátumot kapott, ami arra terjed ki, hogy elbírálják a tagsági kérvényét azoknak, akik 2018. december 15-ig jelentkeznek, a megújult tagság alapján és számára közgyűlést hívjanak össze és tartsák azt meg 2019. március végéig, ahol bárki jelentkezhet bármilyen tisztségre.
A válaszközlemény valójában több kérdést vetett fel, mint ahányat megválaszolt: ha közel 12 évig jogilag nem Székely Tünde volt az elnök, hogyan képviselte a szervezetet, hogyan kezelte a vagyonát, minek alapján írta alá a RODOSZ pályázatait, elszámolásait, könyvelését? A RODOSZ irányítása körüli homály vitát generált egy nagy létszámú, zárt Facebook-csoportban is, ahol felmerült, pénzügyi tétje is lehet a RODOSZ-utódlásnak.
Megnéztük a pénzügyminisztérium honlapján nyilvánosan elérhető adatbázisban, hogy milyen nagyságrendű a RODOSZ évi büdzséje. Jelenleg a 2012-2017 közötti adatok elérhetőek, ezek szerint 2012-ben a szervezet kiadásai meghaladták a 66 ezer lejt, 2013-ban az 52 ezer lejt, 2014-ben a 34 ezer lejt, 2015-ben a 42 ezer lejt, 2016-ban a 41 ezer lejt, 2017-ben az 54 ezer lejt.
Az Átlátszó Erdély nyomására az RMDSZ saját honlapján közzétett büdzséjéből az derül ki, hogy az RMDSZ legalább 2010 óta évi tízezer lejes normatív támogatást biztosít a RODOSZ-nak. A szervezet honlapján a Támogatók menüpont alatt az RMDSZ mellett a Communitas Alapítvány, a magyarországi Bethlen Gábor Alap és jogelődjei, az MTA, az EMMI és jogelődjei, a Balassi Intézet, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Doktoranduszok Országos Szövetsége és a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal szerepel. A Tevékenységek menüpont alatt viszont továbbra is csak annyi jelenik meg, hogy Feltöltés alatt.
Hogy jobban értsük, mi történik
az erdélyi magyar tudományosság utánpótlásában, a nagy nyilvánosság számára 2013 óta kvázi láthatatlan RODOSZ-ban, és hogy mi a tétje annak, ki lesz 2019-ben a szervezet elnöke, beszéltünk Székely Tünde jelenlegi elnökkel, Geambaşu Rékával, aki 2005-2006 között volt a szervezet elnöke, Simon Levente doktorandusszal, aki idén megpályázná az elnöki tisztséget, és egy, az ügy jogi bonyodalmaira rálátó személlyel, aki a névtelenség feltételével volt hajlandó nyilatkozni. Kérdéseinket január 10-én elküldtük Tőtős Áronnak is, a Bihar megyei doktoranduszok vezetőjének, aki január közepére ígérte a válaszokat, de azokat csak a cikk megjelenése után pár órával küldte el. (A válaszait a cikk végén foglaljuk össze – módosítás: 2019. január 29.)
A több órányi beszélgetésekből az elit szervezetnek indult RODOSZ furcsa (bár tájainkon nem szokatlan) története bontakozott ki. A történet nem minden pontján koherens: az érintettek néhol ellentmondanak egymásnak, máshol konkrét információk hiányoznak. A jelenlegi elnök ugyan megígérte, hogy dokumentumokkal fogja alátámasztani és kiegészíteni az állításait, de ezeket azóta sem küldte el.
Így szervezte meg magát az erdélyi magyar értelmiség utánpótlása
A RODOSZ-t 1999-ben alapította 23 doktorandusz, egyetemi gyakornok, fiatal oktató és kutató Veres Valér szociológus elnökletével. A 2001. áprilisi közgyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a szervezetnek akkor már 150 tagja volt, de csak 22-en gyűltek össze rendkívüli közgyűlésre, ahol Szabó Ödön (az RMDSZ jelenlegi politikusa) bejelentette, hogy az év januárjában létrehozták a RODOSZ Bihar megyei csoportját, és kérte, hogy a közgyűlés szavazza meg fiókszervezetként. A közgyűlés megszavazta, ahogy egy Hargita megyei és egy Brassó/Kovászna megyei fiókszervezet létrehozását is. Nincs tudomásunk róla, hogy a székelyföldi fiókszervezetek valaha is megalakultak volna.
2005-ben tartották az utolsó olyan közgyűlést, amelynek jegyzőkönyvét még bejegyeztették a bíróságon. Ekkor választották meg Geambaşu Rékát elnöknek, aki viszont 2006-ban egy oxfordi ösztöndíj miatt lemondott, októberben ki is utazott Oxfordba, és a már nélküle tartott közgyűlésen Székely Tündét választották a szervezet elnökévé, akit ő kért fel, hogy vállalja át a szervezet menedzselését.
Csakhogy ennek a közgyűlésnek a jegyzőkönyvét több ok miatt nem jegyezték be a bíróságon, majd emiatt egyet sem a következő 12 évben. Geambaşu elmondása szerint 2017 novemberében értesült, sőt sokkolta a hír, hogy jogilag még mindig ő a RODOSZ elnöke, holott ő az elnöki tevékenységét 2006-ban lezárta. A hírt Tőtős Áron közölte vele azzal a felszólítással, hogy mint jogszerű elnök a lemondásával könnyítse meg, hogy azok vegyék át a szervezet irányítását, akik évek óta érdemben foglalkoznak vele, vagyis Tőtős Áron és két társa.
Tőtős követelőző stílusát ugyan nem értékelte, de megértette a türelmetlenségét, hiszen a fiatal kutató jól láthatóan összefogta a Bihar megyei doktoranduszokat, és színvonalas előadásokat szervezett, jó nevű előadókat hívott Nagyváradra.
Az ELTE-n társadalomtörténészként doktoráló Tőtős Áron akkor már két, szakmailag sikeres történészkonferenciát is szervezett Nagyváradon a RODOSZ Bihar nevében. Mint utólag Székely Tündétől megtudtuk, a központi RODOSZ pénzéből, amelynek elszámolásában Tőtős nagyon nehezen működött együtt Székely Tündével: utolsó pillanatokban közölt indokolatlanul nagy költségeket, késett a szerződésekkel, a számlák előkészítésével, nem a pályázati feltételek szerint rendszerezte őket, nem vagy nagyon nehezen volt rávehető a korrigálásra, és úgy intézte a teendőket, hogy részben azt is Székely végezze el, ami az ő programfelelősi feladata lett volna.
2017 nyarán Tőtős Áront megválasztották az RMDSZ ifjúsági szervezetének, a MIÉRT-nek az oktatási alelnökévé. A teljes képhez hozzátartozik, hogy szinte mindegyik forrásunk megemlítette, hogy Tőtős Áront közeli rokoni szálak fűzik Szabó Ödönhöz: konkrétan a sógora. (Korábban tévesen állítottuk, hogy az unokaöccse. Frissítés időpontja: 2018. január 28., 15:40.)
Miután Tőtős közgyűlést követelt, és Geambaşu látta, hogy a RODOSZ tagsága bizonytalan, ezért december elején meghirdette a beiratkozást a régi feltételek szerint, december 20. éjfélig. A határidő lejárta előtt pár perccel kapta meg Tőtős Árontól a bihari beiratkozni vágyók listáját úgy, hogy másnapra hívták össze a közgyűlést. A listán mintegy száz ember szerepelt, aki formálisan ugyan megfelelt az akkori kritériumoknak (mesteris volt vagy nem olyan régen végezte el a mesteri képzést), de lényegében nem: 2017-ben a mesteri programok már nem kutatótevékenységet jelentettek.
Geambaşu a 2017. december 21-i közgyűlésen szembesült azzal, hogy a RODOSZ vezetésére két szembenálló tábor pályázik. Ugyanott több jogász megerősítette, hogy a jegyzőkönyvet egyetlen bíróság sem fogja bejegyezni, mert nincs arra vonatkozó dokumentum, hogy akik ott szavaztak, valóban a szervezet tagjai. Egyik korábbi elnök sem iktatta bíróságon az alapítás óta bővülő taglistát, így pedig a bíróság fel fogja számolni az egyesületet.
A megfoghatatlan hatalom
Forrásaink szerint Tőtős Áron ezt nem akarta elfogadni, önmagát gyakran és hangosan ismételve erősködött, hogy „adják át neki a hatalmat”, minősíthetetlen hangnemben beszélt a szervezet jelenlévő tagjaival. Volt olyan, akire rákiabált, és volt olyan, akit előzőleg megfenyegetett. A központi RODOSZ költségvetésének harmadát követelte a bihari csoport számára.
Ugyanekkor szembesülhetett azzal, hogy a RODOSZ Bihar jogilag nem létezik, senki sem jegyezte be a nagyváradi bíróságon azóta, hogy 2001-ben bejelentették a megalapítását. Székely Tünde viszont azt mondta, már évekkel korábban javasolta Tőtősnek, hogy jegyezze be a RODOSZ Bihart egyesületként.
Tőtős nem tudta beíratni a RODOSZ-ba azt a mintegy 90-100 személyt sem, akinek jelentkezését előző nap küldte át egy listán, és akiknek a szavazati jogát ő képviselte volna néhány társával. A régi tagok kétségbe vonták, hogy az illetők, akiknek a nevében Tőtős fellépett, mind fiatal kutatók volnának csak azért, mert tanítónőkként kötelesek mesteri programban tanulni.
Szinte mindenki, akivel beszéltünk, megerősítette, hogy a felsőoktatás eltömegesedésével és a bolognai rendszer 2006-os bevezetésével a mesteris hallgatók már nem tekinthetők kutatóknak, és a RODOSZ az időközben megnövekedett létszámú doktori hallgatók érdekvédelmi szervezeteként kellene folytassa. Érdekvédelelmre pedig szükség volna, mert a rendszerint oktatóként alkalmazott fiatal kutatókra rengeteg munkát volt szokás tolni, akár 8-9 tantárgy oktatását, miközben ők a legkiszolgáltatottabbak az akadémiai szférában anyagilag és szerződésileg is: tőlük válnak meg legkönnyebben, ha meg kell szorítani a nadrágszíjat.
Érdekvédelmi, ezért némileg hatalmi posztnak számít a tagság más szervezetek ösztöndíjosztó bizottságaiban, amelyekben a RODOSZ-elnök szavazati joggal rendelkezik. Az ő idejében az elnöki tisztséggel nem járt ilyesmi, hangsúlyozta Geambaşu Réka. Székely Tünde viszont RODOSZ-elnökként több ilyen bizottság munkájában is részt vett.
Nem azért, mert a RODOSZ elnöke volt, hanem RODOSZ-elnökként végzett közösségi munkája miatt elismeréssel végezte el a határon túli tehetségeket gondozó Collegium Talentum három éves képzését, az elismerés pedig azzal járt, hogy a magyarországi professzorokkal és a másik díjazottal együtt részese volt a következő évi felvételi folyamatnak.
Akkor többen megkeresték őt azzal, hogyan állítsák össze a jelentkezési pályázatukat, mindenkinek segített, mesélte Székely, és innen is jött az ötlet, hogy a RODOSZ fókuszát áthelyezzék a konferenciaszervezésről az egyéni tanácsadásra. A RODOSZ-nak nincs forrása arra, amit a Collegium Talentum tud nyújtani (ösztöndíj, konferenciarészvétel, nyelvvizsga finanszírozása stb.), de hozzásegíti a doktoranduszokat, hogy bekerüljenek a programba.
Ahova RODOSZ-elnökként hívták,
az az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács, amely a magyarországi oktatási minisztérium, később az EMMI ösztöndíjkiírásaira érkezett pályázatokat bírálta el. A RODOSZ mellett az Országos Magyar Diákszövetség képviselte a diákokat: a RODOSZ egy, az OMDSZ két szavazattal. A testületet később felváltotta az Erdélyi Előértékelő Bizottság, ahol már nem szervezeteknek, hanem személyeknek szólt a megbízatás. A pályázatokat a KMEI, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet kezeli, de nem szavaz az előértékelő bizottságban.
Fontos volt a bizottságba meghívott személyek szervezeti háttere, de nem ez volt az elsődleges, értékelte Székely. A bizottságban Székely Tünde képviselte a RODOSZ-t, de ha nem tudta megoldani, hogy személyesen jelen legyen, mert túl későn kapta a meghívást, akkor az öccse, az Ösztöndíjak.ro-t menedzselő Székely István képviselte, aki maga is fizikus doktorandusz, mondta. Egy alkalommal pedig Székely István mellett Tőtős Áron is részt vett a bizottság pályázatokat értékelő munkájában.
Hogy melyik doktorandusz kap ilyen ösztöndíjat, azt nem a RODOSZ döntötte el, hangsúlyozta Székely Tünde, hanem elsősorban a pályázatok, kutatási tervek minősége alapján döntő, már doktori fokozattal rendelkező kutatók, oktatók. A RODOSZ-nak csak egy szavazata van abban a testületben, amelybe a BBTE, a Sapientia, az Erdélyi Múzeum Egyesület, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, az orvosisok, az irodalmárok és a művészek küldenek képviselőt, illetve néha a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, hogy minden tudományterületet lefedhessenek, sorolta Székely.
Az EMMI és az ELTE által fiatal egyetemi oktatóknak biztosított ösztöndíj elbírálásánál a RODOSZ-nak alig van szerepe, mert a pályázók zöme már megszerezte doktori fokozatát, de itt is van szavazati joga. És ha úgy látta, hogy nem méltányos a pontozási rendszer, vagy a kiírás kizár valamely tudományterületet, akkor mindig felszólalt, mondta Székely Tünde.
A Communitas Alapítványnál a RODOSZ az utazási szaktestületben képviselte a doktoranduszokat, amely konferenciákra kiutazó oktatók, kutatók útiköltségéhez nyújt résztámogatást. A Communitas formálisan őt és nem a RODOSZ-t hívta meg a szaktestületbe, de nyilvánvalóan a doktoranduszok érdekének képviseletére, mondta Székely. A testület tagjainak a döntő ülés előtt már elküldik a pályázatokat, és ezek esetében is Székely azt képviselte, hogy a fiatal oktatók, illetve doktoranduszok pályázatait támogassák, mert nekik gyakran nincs más lehetőségük pénzhez jutni.
Kétszer fordult elő, hogy mivel már nem Kolozsváron él, nem tudott a felkérésnek eleget tenni, mesélte Székely, de megbeszélte az alapítvánnyal, hogy javasol maga helyett más személyt. Azóta sem kerestek mást helyette, nem hívták fel sem őt, sem az általa javasolt személyt.
Fontos volt még a RODOSZ hozzájárulása a 2011-es oktatási törvény elfogadását megelőző társadalmi vitához, értékelte Székely, javaslatai egy részét beépítették végül a törvénybe. Például azt, hogy a doktoranduszok ne alkalmazotti státusban legyenek, hanem kerüljenek be jogilag is a hallgatók közé, ahogy a bolognai rendszer egyébként is előírta, és ne essenek el a diákokat megillető kedvezményektől. A javaslatokat a KMDSZ-szel és az OMDSZ-szel közösen dolgozták ki.
Kikből áll a RODOSZ?
A központi RODOSZ tagságáról az utolsó visszakövethető dokumentum a szervezet alapító okirata a 23 alapító nevével, akik akkorra már meghaladták a RODOSZ-tagság felső korhatárát. Legálisnak tekinthető még a 2005-ös vezetőváltást bejegyző okirat, amely alapján a vezetőség akkor választott tagjairól is bizonyítható, hogy tagjai a szervezetnek.
Miután 2018 első felében három ügyvéd is lepattintotta Geambaşu és Székely kezdeményezését, hogy jogfolytonossággal biztosítsák a RODOSZ fennmaradását, a negyedik ügyvéd vállalta, és azt tanácsolta, a jogilag visszakövethető tagokkal hívjanak össze közgyűlést, ahol legalizálják a 2006-ban egyszer már elfogadott helyzetet, majd onnan lehet tiszta lappal továbblépni.
2018 augusztusában tudták összehívni a közgyűlést azokkal a tagokkal, akik még vállalták ezt a státust. Enyhén módosították a tagsági feltételeket, hogy azok összhangba kerüljenek az alapítás óta megváltozott jogszabályokkal, megválasztották Székely Tündét elnöknek, Szabó Júliát alelnöknek, és megbízták őket, hogy hirdessenek tagfelvételt, amelynek kritériumai közé beiktatták, hogy mindenki egyénileg kell, hogy jelentkezzen belépési szándéknyilatkozattal és igazolással az intézménytől, ahol doktorál. A módosításokat rögzítő jegyzőkönyvet októberre tudták bejegyeztetni a bíróságon.
Nem árasztották el a tagfelvételi kérelmek Székely Tündét az erre szánt időszakban, a kilenc akkori tag mellé október 15. és december 15. között nagyjából 25-en jelentkeztek. Pedig most is van legalább 1200 erdélyi magyar doktorandusz Székely szerint, de hozzátette, hogy már a 2013-as kutatásuk is azt mutatta ki, hogy akkor se nagyon tudták, mi az a RODOSZ, és mivel foglalkozik.
Azt ő sem érti, Tőtős Áron miért nem jegyeztette be a RODOSZ Bihart, ő személyesen is ezt ajánlotta neki, amikor Tőtős először kereste meg őt, 2012-2013 körül. Tőtős akkor még nem volt doktorandusz, egyetemi hallgatóként vett részt először RODOSZ-rendezvényen. Tőtős 2018-ban jegyeztette be a Collegium Varadinum Egyesületet, amelynek ő az elnöke. Az egyesület célja az erdélyi magyar diákok, egyetemi hallgatók, doktoranduszok és fiatal kutatók támogatása, szakmai felkészítése.
Hogy ki lesz a RODOSZ elnöke, az már az új tagokkal bővülő, idei közgyűlésen dől el, amelyet Székely még nem hívott össze. Még nem végeztek a tagfelvételi kérelmek elbírálásával, mert a BBTE az onnan jelentkezett doktori hallgatók számára közös igazolást állít ki, és ezt Székely még nem kapta meg a beszélgetésünk időpontjáig. A tisztújító közgyűlést valamikor február második felére szeretné összehívni, de az időpontról még nem döntöttek. Az összehívást tudomásunk szerint több tag is sürgeti.
A közgyűlés már csak azért is izgalmas lesz, mert Székely Tünde azt ígérte, ott bemutatja a szervezet elmúlt 12 évére vonatkozó összes tevékenységi és pénzügyi beszámolót. Amit az a pár érdeklődő, akivel beszélgettünk, nagyon vár, mert roppantul zavarja őket, hogy az eddigi találkozókon Székely mély csendbe burkolózott, ami a pénzügyeket illeti.
MILYEN CÍMEN SZERETNÉL MINKET TÁMOGATNI?
FIZETÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA
Hogyan keletkezett a jogi vákuum, miért nem jegyezték be a bíróságon a 2006-os elnökváltást?
Ha az akkor megválasztott elnök, Székely Tünde ezt megteszi, 2017-2018-ban elkerülhető lett volna a jogi bonyodalom zöme és a kibogozásával járó stressz, munka és anyagi kiadás. Geambaşu Rékának és később az Átlátszó Erdélynek is azt mondta, hogy tett rá kísérletet több éven át, de mindig hiányzott valamelyik papír, és az ügyvéd sosem árulta el, mit és hogyan kellene kiegészíteni, hogy be lehessen jegyezni a változásokat.
Geambaşu ezt el tudta fogadni, mert emlékszik rá, mennyire erőforráshiányos idők voltak, a szervezet pályázatról pályázatra élt, és könnyen előfordult, hogy nem volt pénz kifizetni a közjegyzőt, ügyvédet. Egy idő után Székely Tünde nem jelentkezett a problémával, az ügyet gyakorlatilag elfelejtették.
Geambaşu azt nem érti, Székely miért nem jelentkezett és kért segítséget akkor, amikor nála Tőtős Áron – legalább egy évvel korábban – bejelentkezett „trónkövetelőként”, és Székely miért hagyta, hogy Geambaşu Tőtőstől szerezzen tudomást arról, hogy még mindig ő az elnök. Amikor ezzel szembesült, első lépésként megkereste a szervezet könyvelőjét, aki megnyugtatta, hogy a RODOSZ pénzügyei teljesen rendben vannak.
Székely Tünde az egészet úgy mesélte, hogy 2006-ban Geambaşu Réka arra kérte őt, zárjon le bizonyos pályázatokat, végezzen el feladatokat, amelyekre neki már nem lesz ideje, mire Székely Tünde azt válaszolta, hogy ezt csak RODOSZ-elnökként tudja megtenni. A 2006 októberében megtartott közgyűlésen felvették Székely Tündét a RODOSZ-ba, és megválasztották elnöknek. Adóssággal vette át a szervezetet, hangsúlyozta, és ezt el kellett rendezze.
Utána kétszer tudták összehangolni azt, hogy mindketten Kolozsváron tartózkodjanak, és pénz is legyen a szervezet kasszájában ügyvédre, de nem sikerült elrendezni, utána pedig az ügyvéd lepattintotta. Ezután annyira felpörgött a RODOSZ aktivitása – sok résztvevős rendezvényeket tartottak, több ezer oldalnyi tudományos szöveget adtak ki, kutatásokat folytattak –, hogy nem maradt energiája a jogi bejegyzés végigvitelére, mondta Székely. Örült volna, ha ez hamarabb rendeződik, és mai fejjel mindenképp végigcsinálta volna még akkor, mondta.
2007-ben, 2008-ban és 2009-ben is tartottak közgyűlést 6-8 fő részvételével, rendszerint a RODOSZ-konferencia után, de ezekről már nincs írott dokumentum, illetve Székely tudta, hogy először a 2006-os jegyzőkönyvnek kellene jogi érvényt szereznie. RODOSZ-tagoknak kedvezményes volt az évi konferencia részvételi díja, ezért többen beiratkoztak, de egyáltalán nem voltak kíváncsiak az egyesület életére, nem érdeklődtek közgyűlés, tisztújítás iránt.
Kivéve egy 2014-es találkozót, ahol a 14-15 megjelent közül Simon Levente doktorandusz vállalta volna, hogy vinné tovább a szervezetet, de nem egyedül – csak épp nem jelentkezett senki más. Tőtős Áron is ott volt a találkozón, de akkor még nem akart a RODOSZ elnöke lenni.
A nagyobb rendezvényekhez önkénteseket a régi tagokból toborzott Székely, de ha ők nem vállalták, akkor az ő hallgatóiból vagy olyan doktoranduszokból állt össze a 10-12-15 fős stáb, akikben megbízott. Gyakran nem is voltak tagjai a RODOSZ-nak, csak segítettek a szervezésben.
Miből élt a RODOSZ?
Az RMDSZ 2009-től biztosított évi tízezer lejes normatív támogatást működési költségekre, az EMMI, illetve elődei 2006-tól vagy 2007-től kezdve adtak 600 000 – 3 000 000 forint közötti összeget működésre és rendezvényekre, mondta el Székely Tünde.
Mivel a szervezetet állítása szerint adóssággal vette át, az adósság fejében a teljes eszközparkot át kellett adnia a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítványnak. A működési költségekre kapott összegeket pedig nem lehetett eszközökre (laptop, projektor, stb.) költeni, állítja Székely, csak amit 2009-től kaptak az RMDSZ-től.
Ekkortól tudta építeni a szervezet eszközparkját, addig alig volt amivel dolgozniuk. Az önkéntes munkát legalább annyival szerette volna honorálni, hogy azt az önkéntes ne a saját eszközeivel végezze. Irodát nem bérelt a szervezet, nem is tudott volna hosszú távon bérleti díjat fizetni, magyarázta az elnök.
Székely Tünde úgy egyezett meg Veres Valérral 2006-ban, hogy elnökként a szervezeti munkáért havi húszezer forint ösztöndíjat kap. Erről a beszélgetés során Székely két állítást tett:
-
az elmúlt 12 évben egyszer sem vett ki pénzt saját magának, de 2009 után semmiképp,
-
Excel-táblázattal rendelkezik arról, hányszor utalta ki magának ezt az ösztöndíjat. A táblázatot viszont nem mutatta meg, nem is küldte el.
Amikor beérkeztek a pályázati pénzek, először mindig a rendezvények költségeit fizette ki, hogy a szervezet ne tartozzon a beszállítóknak. Néha saját zsebből fizette ki őket, és rendszerint két évvel utána tudta kivenni az egyesület számlájáról, amit a saját pénzéből beletett, mondta. A nagy kutatási projektekben nem a RODOSZ volt a pályázó és a lebonyolító, hanem a Domus vagy az Integratio Alapítvány, ahonnan Székely kutatóként kapott ösztöndíjat. A RODOSZ-tól most vesz fel ösztöndíjat a sokoldalas jelentések elkészítéséért, mondta. Alkalmazottja soha nem volt a szervezetnek.
Rendezvényekre a Szülőföld Alaphoz pályáztak sikeresen, de 2013-tól az utódjától, a Bethlen Gábor Alaptól már nem kaptak támogatást. Hat visszautasított pályázat után oda már nem is pályázott a RODOSZ. Az erdélyi BGA-tól még kapott támogatást a szervezet a 2013-as konferenciakötetre, mondta Székely.
2009-ben volt az első nagy pofára esés, amikor a tizedik RODOSZ-konferenciára készülve 1,2 millió forintra számítottak a BGA-tól, és Székely a megnyitó előtti percekben értesült Lakatos Andrástól, az RMDSZ oktatási alelnökétől arról, hogy nem kapják meg. Úgy, hogy addigra már minden konferenciaanyagon feltüntették a BGA-t támogatóként. Annak költségeit végül a normatív támogatásokból és a 2008-ban megítélt, de a válság miatt csak 2009-ben utalt pályázati pénzekből fedezték.
A kolozsvári polgármesteri hivatal egyszer, 2009-ben támogatta a konferenciát, de a pénzt másfél éves késéssel utalta, így utána oda már nem pályáztak.
Konferenciára vagy az abból készült kötetre rendszerint az MTA határon túli titkárságától is kaptak pár százezer forintot, a Nemzeti Kulturális Alap egy ilyen kötet kiadását támogatta, a konferenciákat időnként a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet is támogatta. A Külügyi és Igazságügyi Minisztériumtól egyszer, 2010-ben kaptak támogatást meghívásos pályázat alapján. Rendszeresen pályáztak a Communitas Alapítványhoz, és időnként a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) is támogatta a RODOSZ-t.
A RODOSZ Bihar összes tevékenységét is a központi RODOSZ pénzéből szervezték.
2015-2016 környékén álltak át arra, hogy azt és akkor szervezik meg, amire van pénz, és nem várnak fél éveket az utólagos finanszírozásra.
MILYEN CÍMEN SZERETNÉL MINKET TÁMOGATNI?
FIZETÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA
Ki írt alá a RODOSZ-ban, ha az elnök nem volt elnök?
Rákérdeztünk, hogy lehetett az, hogy egyik támogató sem kért be hivatalos iratokat arról, hogy ki az elnök, vagy aki eljár a pályázatokban, milyen címen teszi ezt. Az RMDSZ nem kért ilyet a normatív támogatáshoz, a köztudatban pedig ő volt az elnök, nem is merült fel a kérdés, vallotta be Székely Tünde. Más pályáztatóknál pedig megoldotta azzal, hogy a köteteknél főszerkesztőként vagy annak a programnak a felelőseként járt el, amelyre pályázott, vagy amelynek az elszámolását benyújtotta.
Miután rájött arra, hogy gond lehet abból, ha elnökként ír alá, a megbízott elnök megnevezést használta. Ha pedig rákérdeztek, akkor elmondta, mi a helyzet.
Bankban, hivatalban eseti megbízásokkal járt el, amelyeket Geambașu Rékától kapott, például amikor a szervezet átállt a bankkártyás fizetésre és az internetes banki ügyintézésre, mondta el Székely Tünde, aki nem emlékezett pontosan, hogy mikor történt, 2011-2013 közé tette. A megbízás annak visszahívásáig élt, így az érvényességével nem volt gond, mondta.
Ebből arra következtettünk, hogy Geambașu Rékának már 2017 novembere előtt is tudnia kellett, hogy még mindig ő a RODOSZ elnöke, és ezt Székely Tünde is megerősítette. Székely többször is kért tőle ilyen meghatalmazásokat az elmúlt pár évben, válaszolta kérdésünkre.
Geambașu viszont nem adott neki 2017 decembere előtt ilyen meghatalmazást. Kérdésünkre levelezési dátumokkal bizonyította, hogy Székely Tünde 2017. december 6-án kért tőle olyan írásos meghatalmazást, amellyel megerősíti, hogy a 2006-os közgyűlés óta Székely az ő szóbeli meghatalmazása alapján járt el pályázatoknál, elszámolásoknál, rendezvények szervezésekor, a RODOSZ képviselőjeként. Vagyis hogy meghatalmazta a szervezet folyó ügyeinek teljes körű intézésére. Székely visszadátumozott írásos meghatalmazást szeretett volna kapni, de Geambașu csak akkori, jelen idejű meghatalmazást volt hajlandó adni.
A könyvelő mindig rákérdezett az éves mérleg benyújtásakor, hogy átírták-e már a szervezet vezetését Székely nevére, aki mindig elmondta neki, hogy még nem. Mivel az éves mérleget online nyújtja be a könyvelő, Székelynek nem vagy csak utólag kellett aláírnia, válaszolta kérdésünkre.
Így szűkítette a RODOSZ a fókuszát
A doktoranduszoknak szánt évi RODOSZ-konferenciák szépen íveltek fel, 2009 óta lektoráltatták a kötetbe bekerült tanulmányokat is, de 2012-ben a 170 fős 13. konferencia szervezésébe már majdnem beleroppantak, és belátták: nem fenntartható, vázolta Székely Tünde. Sok pénzbe kerül, rengeteg munkával jár, amit önkéntes alapon már nem tudtak belefektetni, a pályázati pénzek gyakran utólag, késéssel érkeztek meg, miközben a szolgáltatókat nem lehet ígéretekkel kifizetni.
A pályázatok 90 százalékában nem lehetett személyi költségeket elszámolni, a lektoroknak nem tudtak fizetni, és a főszervező is csak néha kapott minimális ösztöndíjat a működésre kapott támogatásból, mutatott rá Székely.
A résztvevőknek csak mintegy harmada volt erdélyi magyar doktorandusz, a többiek általában Magyarországról érkeztek, ahol akkoriban nemzetköziként tudták elsütni az erdélyi konferenciát, és sok kreditet kaptak érte. De Székely azt érezte, hogy az elsődleges célcsoportban, az erdélyi magyar doktoranduszok között nincs igazán igény ekkora konferenciára. A műszakisok, orvosisok gyorsan kikoptak, a magyar nyelvű publikáció a konferenciakötetben nekik nem jelentett sokat az akadémiai karrierben.
Az első években a RODOSZ-é volt az egyetlen elérhető konferencia a doktoranduszok számára, a 2010-es évektől viszont rengeteg nemzetközi konferencia vált elérhetővé, a RODOSZ-é igazából szükségtelenné vált, magyarázta Székely. A magyar doktoranduszok számára a Márton Áron Szakkollégium rendez ingyenes konferenciát tanácsadással, lektorált kötettel.
2013-ban már tematikával szűkítették a RODOSZ-konferenciát, amelyet Innováció és kreativitás a tudományban címmel és még menedzselhető számú, 35 előadó részvételével tartottak meg, bár az erre megítélt előzetes támogatást is csak fél évvel a konferencia után kapták meg.
Ezután tudományterületekre szűkített konferenciákba szálltak be: 2014-2017 között az Erdélyi Politikatudományi Konferencia társszervezője volt a RODOSZ, 2015-ben a magyarországi Doktoranduszok Országos Szövetsége megkeresésére filozófiai konferenciát szervezett Kolozsváron szintén 30-40 fő részvételével. Mindkettő anyagi hátterét részben a RODOSZ biztosította. 2016-2018 között Tőtős Áron Nagyváradon szervezett konferenciát kifejezetten történész doktoranduszok számára.
Székely Tünde többször tartott bemutatót különböző KMDSZ-szakosztályok felkérésére az öccsével együtt működtetett Ösztöndíjak.ro gyűjtőhonlapról. Volt olyan időszak, hogy akár hetente is. Emellett kisebb létszámú képzéseket tartottak, pályázati tanácsadást akár egyénre szabottan is. (Vagyis amikor megjelenik egy-egy ösztöndíjkiírás, akkor az ő és az öccse telefonja ég, és folyamatosan egyeztetnek a pályázni kívánókkal. Nem rajtuk múlik, hogy valaki megkapja-e az ösztöndíjat, de magas a sikerrátájuk, árulta el.) A kisebb képzések megszervezése és lebonyolítása költséghatékonyabb és stresszmentesebb, mint a nagy rendezvényeké, mondta, főként úgy, hogy ő főállásban már nem az akadémiai, hanem a magánszférában dolgozik Budapesten.
Azt, hogy ilyenből évente hányat tart és milyen költségvonzattal, nem tudjuk, ugyanis a beígért tevékenységi és pénzügyi beszámolókat nem kaptuk meg. A 2011–2014. közötti rendezvényekről a DOSZ honlapján találtunk beszámolót.
Miért nem látható a RODOSZ?
Ezekről azért nem olvasható még semmi a RODOSZ honlapján, mert az új honlap alig fél éves, és Székely Tünde nem száraz és hosszú jelentéseket szeretne feltölteni oda, amelyeket senki sem olvas, hanem a rendezvények valamilyen tartalmi specifikumát, ami szerinte hosszas detektívmunkát igényel.
A rodosz.ro doménen először 2009-ben újult meg a honlap, amely 2013-ig működött, amikor három hét alatt háromszor törték fel. Azért is jelentett ez gondot, mert akkor már egy ideje online lehetett beiratkozni a szervezetbe, a honlap feltörésével és az új hackelések elkerülése miatti leállással pedig elvesztek az új beiratkozásokat tartalmazó fájlok. A tárhelyszolgáltató nem tudta visszaállítani a honlapot, és azt javasolta Székelynek, programoztassa inkább újra, neki pedig nem volt kapacitása perelni az ott ragadt fájlokért.
Ebben az időszakban annyi tevékenysége volt a RODOSZ-nak, mondta Székely, hogy az ilyen jellegű háttérmunkával nem maradt ideje foglalkozni, és a tevékenységekre költötték a pénzt is. Ingyen pedig senki sem készít biztonságos honlapot.
Azóta a RODOSZ a Facebookon kommunikál, ahogy tavaly szeptember óta az Ösztöndíjak.ro is, amely Székely Tünde elmondása szerint technikai átállás miatt nem elérhető most. Naponta akár több poszt is megjelenik a két oldalon továbbtanulási és álláslehetőségekkel fiatal kutatók számára.
A sajtókommunikáció nem az erőssége, vallotta be Székely, a RODOSZ rendezvényei egyre inkább szakmaibbá váltak a Kolozsváron időközben meggyarapodott magyar rendezvények között, így egy idő után már a sajtó sem érdeklődött irántuk. 2014 januárjában PhD-napot szerveztek közösen az EME-vel és az MTA-val, másnap hatékony tanulás workshopot. Sok tréninget, képzést tartottak, mesélte Székely, de alacsony volt a részvétel, rendszerint nem is a doktoranduszok jöttek el, a célcsoport nem érdeklődött, vonta le a következtetést az elnök.
A kritikára, hogy egyszemélyes szervezet lett a RODOSZ vagy családi vállalkozás (öccse működteti az Ösztöndíjak.ro-t, a húga segített az elszámolásokban, rendezvények főszervezőjeként, foglalkozik többek között a dizájnnal, a másik húga szintén besegített rendezvényeken, az informatikus pedig családi barát), azzal válaszolt, hogy egy idő után csak családtagokat tudott munkára felkérni úgy, hogy évekig nem tudott nekik fizetni.
MILYEN CÍMEN SZERETNÉL MINKET TÁMOGATNI?
FIZETÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA
Kinek és mire kellene a RODOSZ?
Lassan másfél éve tart a hercehurca a húsz éves szervezet felélesztése és megújítása körül úgy, hogy továbbra sem egyértelmű, ki és miért venné át ennek a kis taglétszámú, marginális tevékenységet folytató, erőforrásokban nem túl gazdag szervezet irányítását.
Székely Tünde kétli, hogy azért, mert a RODOSZ-t társadalmilag fontos szervezetnek tartanák, mint amilyen most a híre, mert amikor igazán nehéz helyzetben volt a szervezet, akkor ők, akik működtették, nem érezték a társadalmi támogatást, jegyezte meg keserűen. Azt pedig nem tudja elfogadni, hogy valaki politikai szerepvállalás céljával vegye át a szervezetet.
Több helyről is gyakoroltak nyomást rá, hogy a RODOSZ valljon színt a politikai palettán, de Székely mindig azt hangsúlyozta, hogy oktatáspolitikai, szakpolitikai kérdéseken kívül a szervezet nem foglal állást egyik oldal mellett sem, illetve hogy tagjainak politikai beállítódása nem tartozik a szervezetre. Az OMDSZ-szel együtt 2007-ben léptek ki a Magyar Ifjúsági Tanácsból, amikor a MIT egyértelműen kiállt Tőkés László mellett az EP-választás kampányában, a MIÉRT-be (az RMDSZ ifjúsági ernyőszervezete) pedig soha nem léptek be.
A honlapon az egyedüli állásfoglalás az, amit a RODOSZ a többi határon túli magyar doktoranduszszervezettel közösen adott ki szolidaritásként a CEU-val. Arról szól, miért tartják fontosnak a doktoranduszok szempontjából, hogy az egyetem Budapesten maradjon. A felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és vajdasági magyar fiatalok közül is sokan tanultak, tanulnak ebben a tudományos központban, amelynek könyvtárát nem csak az ott tanulók vehetik igénybe, és mindannyian kiemelkedőnek tartják a CEU-n folyó szakmai munka színvonalát.
Maga Székely Tünde még nem döntötte el, hogy indul-e újabb elnöki mandátumért a következő közgyűlésen, de azt mondta, hogy nagyon szívesen segít belerázódni az ügyekbe és ügyintézésbe az új elnökségnek, ha megkérik rá. Az, akit ő szeretne utódjául, mert korrekt embernek és nagy munkabírásúnak tartja, a legutóbbi közgyűlésen nem jelentkezett be az elnöki tisztségért.
Simon Levente már több helyen, legutóbb az Átlátszó Erdélynek is azt nyilatkozta, megpályázná a RODOSZ elnöki tisztét, amennyiben letisztultak a tagságot érintő kérdések, és a szervezetnek valóban doktoranduszok, fiatal kutatók a tagjai, nem pedig listán tömegesen beíratott, kutatótevékenységet nem végző személyek. Bár még ő sem döntötte el, hogy indul-e a tisztségért, elnökként három dolgot tartana fontosnak:
-
a szervezeti átláthatóságot visszamenőleg is, hogy minden tag tisztában legyen azzal, mit csinált korábban a szervezet és mennyiért;
-
demokratikus döntéshozatalt vezetne be, hogy a RODOSZ arra koncentráljon, amit a tagság valóban szeretne;
-
hogy a szervezetet ne politikailag elkötelezett ember irányítsa, aki a tagság meglepetésére kampányolni kezdjen választások előtt akár a RODOSZ nevében is, vagy támogatásáról biztosítsa bármelyik politikai alakulatot.
Úgy véli, közösségi elkötelezettségét jól tükrözi a Thinkonomy.ro portál, amelynek egyik alapítója és szerzője, illetve az általuk szervezett Fiatalon, Válaszúton hétvége azoknak a fiataloknak, akik szakmai alapon szeretnének karriert építeni Erdélyben.
Tisztában van vele, hogy egyesek azért nem szeretnék őt a RODOSZ élén látni, mert Soós Anna, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese emberének tartják, aki így túl nagy befolyást szerezne a szervezetben. Simon kertelés nélkül elismerte, hogy jól ismeri Soós Annát, hiszen évek óta a doktori témavezetője (Simon egyszerre hallgatója az ELTE és a BBTE informatikai doktori iskolájának), és már azelőtt is egyezett a véleménye vele oktatási kérdésekben, mielőtt hallott volna Tőtős Áronról.
Frissítés, 2019. január 30.:
Az RMDSZ ifjúsági szervezetében, a MIÉRT-ben 2017 nyarán alelnöki tisztséget szerzett Tőtős Áron szintén nem kapott még meghívót az idei közgyűlésre, és ő sem döntötte még el, hogy végül indul-e a RODOSZ elnöki tisztségéért – derül ki a szerkesztőségünknek utólag elküldött válaszaiból. Azt sem tudja, tagja-e a RODOSZ-nak, mert Székely Tünde nem jelzett vissza a belépési kérelmére, és szeretne a doktori dolgozatára is koncentrálni. Nem kapott se tevékenységi, se pénzügyi beszámolót az elmúlt közel három évben, viszont közzétette a RODOSZ Bihar tevékenységi beszámolóját a 2016-2018 közötti időszakra, itt böngészhető. Ezt a közel ötven rendezvényt „az országos szervezeten keresztül, azzal összhangban, jóváhagyásával és hathatós támogatásával” bonyolították le, válaszolta Tőtős a kérdésünkre, hogy milyen jogcímen használták a RODOSZ nevét és logóját.
Erre a szakmai tevékenységre hivatkozott, amikor rákérdeztünk, mivel garantálja, hogy ha megválasztják, elnökként nem fogja felhasználni a RODOSZ nevét, presztízsét és eszközeit politikai célokra, politikai állásfoglalásokra és kampányolásra politikai alakulatok mellett vagy ellen, mert hogy a megválasztását ellenzők leginkább ettől tartanak most. Olyan közösség és közeg felépítését ígérte, amelyben egyetlen fiatal kutató sem érzi magát perifériára szorítva, bárhol is tevékenykedjen, és a RODOSZ vezetőségében egyaránt helyet biztosítana a BBTE, a Sapientia EMTE, a Partiumi Keresztény Egyetem, a MOGYTTE, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet mint egyetem, illetve a régióközpontok fiatal kutatóinak képviselői számára.
Bő egy éve azért szeretett volna RODOSZ-elnök lenni, hogy revitalizálja a szervezetet, mert az ő váradi rendezvényei után több olyan visszajelzést is kapott, hogy a történészek mellett más doktoranduszok is szeretnének konferenciát, ami a központi RODOSZ-ból kikopott. Zavarta, hogy a központi szervezetnél semmi sem történik, sőt a RODOSZ Bihar rendezvényeit is csak Székely Tündén keresztül tudta lebonyolítani, akivel csak nehézkesen tudott kommunikálni.
Székely Tünde kellett volna megbízást adjon arra is, hogy bejegyezhesse fiókszervezetként a Bihar megyei RODOSZ-t, magyarázta Tőtős. Konzultált jogászokkal, akik a hatályos, 26/2000-es egyesületi törvény 13. paragrafusára hivatkoztak. Eszerint fiókszervezetet csak a központi szervezet képviselője jegyezhet be (2018 előtt se Tőtős, se Székely nem volt a RODOSZ törvényes tagja) közgyűlési határozat alapján. Akiket a 2001-es közgyűlési határozat a RODOSZ Bihar képviselőiként ismer el, azok 2017-re már nem számítottak tagnak, kiöregedtek a RODOSZ-ból.
Vagyis Székely mind javasolhatta Tőtősnek, hogy jegyeztesse be a fiókszervezetet, ha írásbeli felhatalmazást nem adott rá, azt pedig csak Székely tudhatta, hogy nem is adhat, mert az ő elnökké választását sem jegyeztette be.
A bihari RODOSZ-osok számára az sem világos, hogy a 2018. augusztus 16-i közgyűlésen Székely Tünde visszavonatta-e a Bihar megyei fiókszervezet létrehozásáról szóló 2001-es határozatot, és hogy amióta törvényesen is elnök, miért nem adott megbízást a fiókszervezet bejegyzésére. Tőtős továbbra is nehezményezi, hogy őt erről az augusztusi közgyűlésről nem értesítették, állítása szerint titkolták előtte, pedig itt határozhattak volna újra a Bihar megyei fiókszervezet bejegyzéséről. Mi több, szerinte a szűk körben, önkényesen meghozott döntések inkább elrettentik a szervezettől az érdeklődő doktoranduszokat.
Tőtős nem ismerte el, hogy hangoskodva, agresszíven lépett volna fel a 2017 decemberi közgyűlésen, ezt alaptalan és hazug rágalomnak nevezte, amelyre nem kívánt reagálni. Több, egymástól független forrásunk is megerősítette, hogy nemcsak az elnökké választását ellenzők, hanem a közgyűlésre semlegesként érkezők is ilyenként élték meg Tőtős Áron viselkedését. Amellett, hogy az egyesületi törvény szerint a közgyűlés nem volt határozatképes, Tőtős rámenős attitűdje volt az egyik oka annak, hogy akkor nem választották elnökké.
A másik ok az volt több forrásunk szerint is, hogy Tőtős Áron nem a BBTE doktorandusza (az ELTE-n doktorál), a kolozsvári BBTE magyar tagozatának vezetése pedig presztízskérdésnek tekinti, hogy a RODOSZ-t olyasvalaki vezesse, aki intézményesen is ahhoz az egyetemhez kötődik, ahol a legtöbb erdélyi magyar fiatal végzi a doktori tanulmányait.
Borítókép: résztvevő a RODOSZ történészkonferenciáján. A kép forrása a RODOSZ Facebook-oldala
