Bár mindennapi életükben sok mindenben függnek a magyar kormánytól, szubjektív okok miatt mégsem fognak tömegesen élni választói jogaikkal a magyar országgyűlési választásokon a kárpátaljai magyarok – véli Zubánics László. Az UMDSZ elnöke szerint a magyarországi támogatások még szinten tartják a régiót, de mivel magyar állampolgárként könnyen lehet külföldön munkát vállalni, Kárpátalja egyre gyorsabban ürül ki.
Az orosz-ukrán konfliktus kiéleződésének köszönhetően egyre több hír jelenik meg Ukrajnáról. Az ország nyugati részén található Kárpátalja azonban mindig is különbözött kicsit Ukrajna többi régiójától. Egyrészt földrajzilag távol van Kijevtől (Budapest, de akár Pozsony is könnyebben elérhető, mint az ukrán főváros), másrészt több nemzetiségnek, magyaroknak (12%), oroszoknak (2,5%), románoknak (2,5%), cigányoknak (1,17%) ad otthont.
Hány magyarról is beszélünk tulajdonképpen Kárpátalján? Ukrajnában utoljára 2001-ben tartottak népszámlálást, azóta folyamatos csökkenés figyelhető meg a lakosság számában.
Külföldön dolgozik minden harmadik kárpátaljai magyar
A Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával készült SUMMA 2017 projektben ugyanebben az évben felmérték a kárpátaljai magyarság demográfiai helyzetét. Ebből az derül ki, hogy a kárpátaljai magyarok becsült száma 125 ezer fő. Ehhez hozzáadva a magukat magyar nemzetiségűnek valló cigányokat körülbelül 131 ezer főt kapunk.
A 2001-es népszámláláshoz képest a SUMMA adatai azt mutatják, hogy a magyar lakosság száma 13,7%-kal csökkent. Az országra jellemző gazdasági bizonytalanság miatt sokan külföldön vállalnak munkát: a kárpátaljai magyarok 22%-a (az aktív népesség 30%-a) legalább 1 hónapot külföldön tartózkodott 2016 folyamán. 9%-uk (több mint 10 ezer ember) az évnek több mint a felét külföldön töltötte.
Kijev szemet huny a magyarországi támogatások fölött
A számottevő magyar lakosság miatt Magyarország – és különösen a jelenlegi kormány – érdeklődést mutat a régió iránt, ezt az érdeklődést azonban Kijev nem veszi mindig jó néven. A két kormány között feszültségek voltak és vannak a könnyített honosítás, valamint az ukrán nyelvtörvény miatt.
Az utóbbi években a magyar állam olyan területeken is szerepet vállalt, melyek fenntartása elvben az ukrán állam feladata lenne. Nagyrészt magyarországi támogatásokból működik a magyar nyelvű oktatás, emellett fizetéskiegészítésben részesültek a tanárok, az egészségügyben vagy akár a sajtóban dolgozók – efölött az ukrán fél szemet huny. Ez a bérkiegészítés 2019-ben például az egészségügyben 120-300 ezer forint volt fejenként, a tanároké, újságíróké átlagban évi 190 ezer forint körül alakult.
Ezután nem találtunk bérkiegészítést a Bethlen Gábor Alap döntései között. Ukrajna az elmúlt négy-öt évben igyekezett felzárkóztatni a közalkalmazotti béreket: az egészségügyben, oktatásban 30-40 százalékkal emelkedtek a fizetések. Például egy tíz éve dolgozó, főállású pedagógus most 150-160 ezer forintnak megfelelő fizetést kap.
Túlságosan könnyen megszerezhető állampolgárság és voksturizmus
Az utóbbi években a kárpátaljai magyarok nem feltétlenül pozitív kontextusban szerepeltek a magyarországi hírekben. A könnyített honosítás lehetőségével több tízezren élhettek vissza – ukrán bandák és magyar ügyvédi irodák hamisították az iratokat ukránok, oroszok, szerbek számára. Emiatt az Amerikai Egyesült Államok nemrég visszavonta azoknak a magyar állampolgároknak a vízummentességét, akik nem Magyarországon születtek. Ukrajna jelenleg tiltja a kettős állampolgárságot, és ugyan enyhíteni szándékozik a tiltást, ez nem fog megtörténni a magyarországi választások előtt.
A négy évvel ezelőtti országgyűlési választások idején “buszoztatás” néven ismert választási csalás révén kerültek be a magyarországi hírekbe, de kárpátaljai ukrán-magyar kettős állampolgárok tömeges átjelentkezéséről is készültek riportok. Utóbbi gyakorlat a lakcímtörvény módosításával legálissá vált: a lakcímbejelentés szabályai idéntől nem írják elő az életvitelszerű tartózkodást az állandó lakcímen.
Hogyan befolyásolja a lakcímtörvény módosítása a választásokat? Milyen változások történtek Kárpátalján 2018 óta? Milyen mindennapi problémákkal küzd az ottani magyarság? Hogyan kezeli Ukrajna és Magyarország a kettős állampolgárság kérdését?
Mi a helyzet a voksturizmussal? Egyáltalán, mennyiben befolyásolhatják a kárpátaljai szavazatok a magyarországi választások kimenetelét? Zubánics Lászlóval, az UMDSZ (Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség) elnökével, kárpátaljai újságíróval és egyetemi tanárral beszélgettünk 2021 decemberében Beregszászon.
Frissítés, 2022. 02. 18.: Az interjú szövegét Zubánics László kérésére módosítottuk.
Az UMDSZ története
Az UMDSZ Fodó Sándor, a KMKSZ elnöke kezdeményezésére jött létre. Fodó (1940-2005) már a hatvanas években polgárjogi akciókban vett részt, a hetvenes és nyolcvanas években egyetemi oktatóként magyar fiatalok százait oltotta be nemzettudattal, a szűkebb-tágabb baráti társaságához tartozókat pedig óvatos ellenzékiséggel is. A peresztrojka előrehaladtával valóságos motorja lett a magyar érdekvédelmi szerveződéseknek és a kárpátaljai magyar politikai élet legmeghatározóbb alakjává vált. Nagyrészt neki köszönhető, hogy 1989 februárjában elnökletével megalakulhatott a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ).
Ugyancsak Fodó Sándor kezdeményezte és ő lett az első elnöke 1991-ben annak az országos, összukrajnai politikai csúcsszervnek, amely a kárpátaljai, a lembergi (lvivi) és a kijevi magyarok szervezeteinek a részvételével jött létre Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) néven. Hogy mindkét formációt ő álmodta meg és hívta életre, annak azért van sajátos jelentősége, mert később ez a két tömörülés mintegy másfél évtizeden keresztül kíméletlen belharcot folytatott egymás ellen Kárpátalján azzal, hogy mind az ukrajnai, mind a magyarországi nagypolitika más-más oldalán kötelezték el magukat, tovább bonyolítva az egyébként sem egyszerű helyzetet. Mivel az UMDSZ korábban a magyarországi baloldali pártokhoz állt közel, ezért a jelenlegi kormánnyal nem feszültségmentes a viszonya.
Hány kárpátaljai magyar állampolgárról beszélhetünk jelenleg?
Ukrajnában jelenleg nem tilos, de nem is megengedett a kettős állampolgárság, inkább amolyan csendes szemet hunyás jellemzi az egész kérdést. Kárpátalja sok nemzetiségnek ad otthont, de a kettős állampolgárság problémája az egész országot érinti. Sokan rendelkeznek egy másik ország állampolgárságával, sok parlamenti képviselőről is köztudott ugyanez, mégsem követik ezt szankciók.
Bár hivatalos adat nem áll a rendelkezésünkre, néhány évvel ezelőtt elhangzott, hogy országosan több százezerre rúg a számuk azoknak, akik az ukránon kívül más állampolgársággal rendelkeznek. Olyan 85-100 ezer fő a becsült száma azoknak, akik kedvezményes honosítással szerezték meg a magyar állampolgárságot.
Kritikaként többször elhangzott, hogy olyanok is a magyar állampolgárság birtokába jutottak, akik nem feltétlenül felelnek meg a követelményeknek. Mik a tapasztalatok?
Volt egy olyan időszak, amikor bármelyik magyarországi önkormányzatnál, jegyzőnél be lehetett nyújtani a honosítási kérelmet. Törvényi feltétele a nyelvtudás volt, illetve a magyar gyökerek bizonyítása – de előfordulhatott, hogy egy-egy csoportban szóvivő rendezte az ügyeket, így nem volt alkalom személyesen ellenőrizni a nyelvtudást, és kötelezettségük sem volt rá. Most már a kérelem benyújtásánál szigorúbban ellenőrzik a nyelvtudást, a dokumentumokat, a határátkelőkön pedig rendőrség is ellenőrizheti, hogy az adott illető beszél és ért-e magyarul, és feljelentést is tehet. Ebből kifolyólag elég gyakoriak az állampolgárságtól való megfosztásról szóló tudósítások.
Mekkora részvételre lehet számítani a 2022-es magyarországi választásokon Kárpátaljáról?
Mivel továbbra is csak találgatni tudunk, mennyi lehet a kedvezményesen honosított magyarok száma, az sem világos, kik rendelkeznek magyarországi lakcímmel (akik hivatalosan átjelentkeztek és/vagy életvitelszerűen is ott élnek), illetve hányan vannak olyanok, akik továbbra is csak külföldi lakcímmel rendelkeznek.
Ennek függvényében változik a választási rendszerben való részvétel menete, hiszen a külföldi lakcímmel rendelkezők csak pártlistára szavaznak. Ezek a személyek levélszavazataikat a külképviseleteken kialakított szavazóhelyiségekben adhatják le. Hogy hányan, nehéz megmondani, de a korábbi arányokat tekintve is legfeljebb 15-20 ezerre tehető azoknak a száma, akik ilyen módon szavaznak majd. (Ennyi szavazattal 2018-ban egyetlen pártlistás mandátum negyedét, legfeljebb harmadát lehetett megszerezni ‒ szerk.megj.) Számítani kell rá, hogy itt is lesznek érvénytelen levélszavazatok is.
Szóba kell hozni a voksturizmust is. Várható-e bármiféle beavatkozás, buzdítás a választásokon való részvételre a kárpátaljai szervezetek részéről?
Folyamatos szóbeszéd övezi, hogy vajon hány embert is sikerült az elmúlt években ilyen módon mozgósítani és szavazásra buzdítani. Azonban tapasztalatból tudom, hogy a média által szemtanúkra, „érdekeltekre” hivatkozva idézett számok nem egészen helytállóak. Egy-egy önkormányzati választásba való aktív bekapcsolódás inkább hihető, hiszen ott személyesen is ismerhetik a jelölteket.
Természetesen vannak olyan „társadalmilag érzékeny” személyek is, akik élni kívánnak állampolgári jogaikkal. Ők a maguk részéről így szeretnének köszönetet mondani a különböző támogatásokért.
Mint a többi külhoni magyar régióban, itt Kárpátalján is van megfelelő tájékoztatás. Hivatali feladatból a külképviseletek is regisztrációra és szavazásra buzdítanak (például Facebook-posztokban). Mivel kis közösségről beszélünk, itt helyben a pozitív vagy a negatív befolyás gyakorlása egyszerűbb. Természetesen előfordulhat, hogy egyesek a rájuk bízott feladatok ellátása során az így szerzett befolyással megpróbálnak visszaélni.
Sokszor maguk a folyamatosan érkező támogatások motiválják az embereket politikai aktivitásra, hiszen ők úgy érzik, Magyarország tesz értük valamit és nincsenek cserbenhagyva. Így a négy évenként sorra kerülő választásokon való részvétellel ők is adnak valamit cserébe. A támogatásoknál nem mindig kell nagy összegekre gondolni, sokszor ez egy oktatási-nevelési támogatás, ami magyar iskolába járató szülőknek jár (kb. évi 20 ezer forint – szerk. megj.). De csak addig, amíg ez nem megy az emberek biztonságérzete rovására.
Miért ilyen alacsony a választási hajlandóság Kárpátalján?
A szavazási névjegyzékbe való felvételt elektronikusan, vagy személyesen is lehet igényelni a külképviseleteken. Az időnkénti adategyeztetés után lehet/kell jelezni, hogy a határon túli lakcímmel rendelkező állampolgár melyik külképviseleten szeretne élni választói jogaival. Az alacsony választási hajlandóság elsősorban az elmúlt években tapasztalt atrocitásoknak köszönhető.
Az emberek egyértelműen tartanak az ukrán hatóságoktól, ezért nem szívesen hívják fel a figyelmet arra, hogy rendelkeznek egy másik ország állampolgárságával (is). Az is élénken él az emberekben, hogy az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat (SZBU) több kettős állampolgárt is megfigyelt a 2010 utáni időszakban, listázták a választások napján a külképviseleteket felkereső személyeket, illetve rejtett kamerás felvétel is előkerült egy állampolgársági eskütételről. Talán ezért is van az, hogy az emberekben egyszerre kétféle érzés is küzd, de nem nagyon akarnak belefolyni a politikába.
Illetve még egy újdonság. A parlamenthez benyújtott új állampolgársági törvénytervezet többek között megengedi egyes állami szerveknek, hogy minden rendelkezésre álló módszerrel megvizsgálhassák, hogy helyállóak-e a polgárok önbevallásai arról, hogy van, vagy nincs többes állampolgárságuk. Az utóbbi időszakok adathalászási ügyei, illetve különböző hekkertámadásai miatt az emberek nagyon óvakodnak a különféle hivatali felületekre regisztrálni.
Hogyan tervezi módosítani Ukrajna a kettős állampolgárság szabályozását?
2021. februárjában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy elnöki rendeletet írt alá a kettős állampolgárságról, ami hatályba lépett, de az Alkotmánybíróság jelezte, hogy a témát törvényekkel kell szabályozni, ezért jelenleg még a kidolgozás fázisában tart. 2021. decemberében a rendelet végrehajtására az elnök törvénycsomagot terjesztett be a parlamenthez. Ennek lényege, hogy kedvezményes honosításra számíthatnak a külhonban élő ukránok, vagy azok leszármazottai. Ugyanakkor a tervezet büntetőjogi felelősséget helyez kilátásba, ha egy ukrán állampolgár egy másik ország okmányával próbál meg belépni.
Minden állampolgárnak megfelelő önbevallást kell tennie, hogy az ukránon kívül rendelkezik-e más ország állampolgárságával. Az önbevallás helytállóságát a már fent említett állami szerv fogja ellenőrizni. A törvénycsomag elfogadása esetén a többes állampolgársággal rendelkezőket jegyzékbe veszik, a többes állampolgárság megléte pedig kizáró ok lehet a közéletben való aktív részvételre.
A közszereplés mint olyan, teljes egészében bezárulna a többes állampolgárok előtt: nem lehetnek például közszereplők (intézmények vezetői), szavazatszámlálók, párttagok vagy önkormányzati munkatársak.
Arról viszont lehet hallani, hogy Ukrajnában sok többes állampolgár van jelenleg is döntéshozó pozícióban.
Ismerve az ukrán törvényalkotást, itt is lesznek majd kiskapuk. Azt viszont tudni kell, hogy az elmúlt években, főleg Donyeck és Luhanszk megyékben több százezer ember vette fel az Orosz Föderáció állampolgárságát, ahol is Oroszország valamiféle autonóm régiót próbál kialakítani Ukrajna határain belül.
Sokan látjuk úgy, hogy ez a törvény főképp arra van kihegyezve, hogy elkerüljék, hogy orosz állampolgársággal is rendelkező személyek részt vegyenek az ukrán közügyekben, a szavazásokon, vagy bármi módon beavatkozzanak az ország belügyeibe.
De egy törvény minden kettős állampolgárra vonatkozik majd. Félő, hogy sok helyről kiszorítja a magyarokat is?
Kárpátalján egyébként is felgyorsult a kivándorlás tendenciája – az itteni magyarok egyre kisebb valószínűséggel próbálkoznak majd Ukrajnában érvényesülni. Amíg az idősebbek időszakos munkára mennek külföldre és kétlaki életet folytatnak – többnyire Magyarországon, addig a fiatalokról elmondható, hogy sokszor már családdal együtt települnek ki és próbálnak szerencsét – egyre gyakrabban Nyugat-Európában. De ez nem csak a magyarokra jellemző, országos tendencia, közel 10 millióra tehető a tartósan külföldön tartózkodó/dolgozó ukrán állampolgárok száma. A pozsonyi iskolákban például több ukrán nyelvű osztály is indult az ottani családok kérésére.
A kedvezményes honosítási eljárás hozzájárult ennek felgyorsulásához, hiszen nagyban leegyszerűsítette a külföldi munkavállalást nem csak Magyarországon, de más EU-s államokban is. Csendes kiürülés tapasztalható a városban, hiányoznak a szakemberek és a képzett munkaerő.
Milyen jövő várja azokat, akik Ukrajnában szeretnének magyarként élni?
A nyelvtörvény kötelezővé teszi az államnyelv használatát valamennyi szolgáltatói szféra számára, amibe beletartoznak az internetes platformok is. A rendelet szerint pénzbírsággal (még) nem büntethetőek a szabálysértők, azonban a nyelvi ombudsman hivatala figyelmeztetésben részesíti az illetőket, s a későbbiekben ellenőrzi a nyelvi előírások betartását. Ennek megfelelően a szolgáltatási szférában működők olyan munkatársakat kell alkalmazniuk, akik államnyelven (és más nyelveken) tudnak szolgáltatást nyújtani.
A nyelvtörvénynek az oktatásra vonatkozó része ennél egy kicsit bonyolultabb: a diákokat négy etnolingvisztikai csoportra osztja. Az első csoportba a többségi nemzet képviselői, vagyis az ukránok tartoznak: ők az óvodától az egyetemig anyanyelvükön tanulnak. A második csoportba az őshonos népek (voltaképpen a krími tatárok) képviselői tartoznak, akik az államnyelv alapos oktatása mellett szintén végig anyanyelvükön folytathatják tanulmányaikat.
Az Európai Unió valamely hivatalos nyelvét anyanyelvként használó nemzeti kisebbségek képviselői tartoznak a harmadik kategóriába: ide kerültek a magyarok, románok, lengyelek, bolgárok. Ők az óvoda és az elemi iskolák, vagyis 1-4. osztály szintjén saját nyelvükön tanulhatnak, de az 5. osztálytól ez megváltozik: az államnyelven való oktatásra szánt időt folyamatosan emelni kell, ami középiskolai szinten elérheti a 60 százalékot. Az ide vonatkozó törvények kimondják, hogy 2023-tól csak ukrán nyelvű felsőoktatás létezhet, és a magánoktatásban sem lehet majd eltérni ettől.
A középfokú magánoktatási rendszer (főleg az egyházi líceumok) erre megoldást nyújtanak. Esetükben a törvény kivételt tesz. Azonban már most is sokan inkább Magyarországon járatják iskolába a gyerekeiket, akik majd nagy valószínűséggel ott is fogják folytatni az életüket. A magyar határmenti települések tele vannak kárpátaljai gyerekekkel, akik valamelyik magyarországi főiskolán, egyetemen képzelik el a jövőjüket.
Jelenleg azonban több magyar nyelvű óvoda és oktatási intézmény is működik Kárpátalján a magyar kormánynak köszönhetően. Ezekre az intézményekre milyen sors vár?
Mint mondtam, az (egyházi, alapítványi fenntartású) magánintézmények kivételt képeznek a törvény hatálya alól. Valószínűleg ők lesznek a jövőben az egyedüli olyan intézmények, amelyek az érettségiig valamennyi szinten anyanyelvi képzést biztosítanak majd. Kialakult egy, a teljes régiót lefedő intézményhálózat, amely a jelenlegi szükségleteket képes ellátni. Érdekes adat, hogy a felső tagozatos diákok közel 40 százaléka már magánintézményből fut neki az ukrajnai emelt szintű érettségiknek.
Sajnos más a helyzet a felsőoktatásban, ott a törvény kimondja, hogy a képzés kizárólag államnyelven történhet. Ez a magyar nyelvű felsőoktatás teljesen megszűnését jelentheti (a magyar kormány által támogatott II. Rákóczi Ferenc Főiskola is ebben a helyzetben van – szerk. megj.). Persze nem kizárt, hogy lesznek törvénymódosítások vagy változtatások ez ügyben, de jelenleg ez a szomorú valóság.
Magyarország óriási intézményhálózatot hozott létre határon túli területeken, Kárpátalja sem kivétel ez alól. Itt részben saját maga számára próbálja biztosítani a munkaerőt, pótolni próbálja azokat, akik Magyarországról vándoroltak ki. Itt főleg szakképzésre gondolok.
Mekkora támogatást kap Kárpátalja?
Szerintem erre még magyar kormányzati szervek is csak közelítő pontosságú választ tudnak adni. Sajnos a rendszer nem igazán átlátható. Az érdeklődő elsősorban a Bethlen Gábor Alap honlapján tájékozódhat a határon túlra irányuló támogatásokról. Voltak próbálkozások arra, hogy átláthatóbb legyen a támogatási rendszer (ezt célozta meg az ott létrehozott NIR-rendszer), de nem sok sikerrel.
A különböző nyílt és egyedi elbírálású pályázatok mellett az elmúlt időszak jelentős kárpátaljai tétele a szociális támogatási programok voltak. Ezek Kárpátalján legalább 8-10 ezer olyan személyt érintenek, akik valamilyen közszférában (oktatás, egészségügy, kultúra, média stb.) tevékenykednek. Emellett jelentős gazdasági és egyházi támogatás is érkezik a régióba.
A nagyobb arányban magyarlakta területekről el lehet mondani, hogy sok mindenben profitálnak a Magyarországról érkező támogatásokból. Például a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola is a magyar kormánynak köszönhetően működik, viszont a térség egyik legnagyobb adófizetője, ami a helyi önkormányzat bevételeit növeli. A fent említett szociális támogatások után fizetendő személyi jövedelemadóból (az összeg közel 20 százaléka) arányosan szinte minden helyi önkormányzat részesül.
Milyen jövő vár a régióra? Várhatóak-e változások a 2022-es választások után?
Mindenki vigyázó tekintetét Budapest felé emeli, és várja, mikor milyen eredményei lesznek a választásoknak, illetve lesznek-e munkahelyteremtő nagyberuházások a jövőben. Többen egyetértünk azzal, hogy néhány nagyobb beruházás Kárpátalján, vagy a magyar határmenti térségben képes lenne lelassítani, netán megállítani a gazdasági elvándorlást.
A hurráoptimizmus már nincs meg. Lehet terveket szőni, lehet hozzájuk forrásokat pályázni, de Ukrajna egyik fő problémája, hogy fennállásának három évtizede után sem látjuk a stratégiát, hogy mi miből következik, és mi a cél, már ami az ukrán politikát illeti. Saját gazdasági problémáin kívül Ukrajna harcol Oroszországgal, próbálja megtartani a nemzeti egységet. Kárpátalja és a magyar kisebbség jelenleg nem tartozik a prioritásai közé.
A magyar támogatások lélegeztetőgépen tartják a régiót, de második virágzásra már nem számíthatunk. Az elmúlt évekhez képest jelentősen csökkent a határon túli támogatások mértéke, ez részben az Egán Ede gazdaságélénkítő program „lefagyásának” tudható be. (Az Átlátszó Erdély adatai szerint míg 2020-ban mintegy 20 milliárd forint támogatást ítéltek meg kárpátaljai szervezeteknek és magánszemélyeknek, addig 2021-ben ez 7,2 milliárd forintra csökkent – szerk. megj.)
Az itt lakók mindennapi életét, illetve jövedelmeit valószínűleg nem fogja befolyásolni az áprilisi választások eredménye, hiszen Ukrajna egyelőre képes biztosítani az elégséges állami szolgáltatásokat – a béreket, a szociális és egészségügyi ellátást. Hogy tovább mi lesz, ez már a nagypolitika kérdése…
A vezetőképen Zubánics László UMDSZ-elnök. Fotó: Sipos Zoltán
Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU), valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.
