A bírság csak negyedakkora, mint amit a PNL-re rótt ki az Állandó Választási Hatóság, az RMDSZ mégis titkolja, hogy miért kapta a büntetést.
Tavaly december végén arról számolt be az Állandó Választási Hatóság, hogy az RMDSZ 2019-es és 2020-as gazdálkodásának átvizsgálásakor több szabálytalanságot is talált, amelyekért az RMDSZ-re összesen 15 ezer lejes bírságot szabott ki.
A közleményből nem derül ki, hogy konkrétan milyen és mekkora szabálytalanságokat talált a Hatóság az RMDSZ elszámolásaiban. Csak azokat a bekezdéseket említi a 2006-os párt- és kampányfinanszírozási törvényből és végrehajtási szabályaiból, amelyeket az RMDSZ megszegett a hatósági vizsgálat szerint.
Az Állandó Választási Hatóság tavaly szeptember-november között vizsgálta az RMDSZ két választási évben eszközölt kiadásait. Úgy találta, hogy a Szövetség a következő szabályokat hágta át:
- politikai pártok csak közjegyzőnél hitelesített iratokkal, átvételi elismervénnyel vehetnek fel kölcsönt annak megjelölésével, hogy mikor és hogyan fizetik azt vissza (334/2006-os pártfinanszírozási törvény, 3. cikkely, 2. bekezdés);
- a kölcsönöket csak banki átutalással lehet felvenni és visszafizetni (4. bekezdés);
- a területi szervezeteknek külön könyvelést kell vezetniük (8. bekezdés);
- a pártoknak közzé kell tenniük a Hivatalos Közlönyben azon természetes és jogi személyek listáját, akiknek adománya meghaladta tíz bruttó országos átlagbér összegét, akik több mint száz bruttó átlagbér összegét adták kölcsön a pártnak, valamint a névtelen adományok teljes összegét és a száz átlagbér alatti kölcsönök teljes összegét (13. cikkely, 1. bekezdés);
- a pártok az önkormányzatoktól bérelt képviselői irodákat legfeljebb az ő lakbérük összegéért adhatják tovább bérbe, a fenntartási költségeket pedig a képviselői irodák állják (16. cikkely, 1. bekezdés, h) pont);
- a pártoknak 45 napon belül közölniük kell az Állandó Választási Hatósággal, ha módosulnak a büdzséjüket kezelő személyek adatai, a székházak címei, a pártot képviselni hivatott személyek adatai, a párt pénzügyi adatai, a kiszabott szankciók (60. cikkely, 1. és 3. bekezdés);
- a pártok csak a 334-es törvényben megszabott forrásokból származó összegeket költhetik el, más források költése szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül (a 10/2016-os kormányrendelet 2. cikkelyének első bekezdése).
Az ezekre vonatkozó pontszerű kérdéseinkkel megkerestük az RMDSZ gazdasági igazgatóját és szóvivőjét. Sem Balázs Attila, sem Hegedüs Csilla nem válaszolt.
Az RMDSZ-re kiszabott 15 ezer lejes bírságot az Állandó Választási Hatóság nem bízta a véletlenre, közel 18 ezer lejt foglalt le az RMDSZ számláján, derül ki a hatóság szankciókat összesítő listájáról.
Több mint száz pártot bírságoltak meg
Ez egyébként messze nem a legnagyobb, de az egyik leggyakoribb bírság. 178 párt könyvelését ellenőrizték, 163-nál találtak valamilyen szabálytalanságot, de közülük nem mindegyiket büntették meg. Nyolc kapott tízezer, 44 párt pedig 15 ezer lejes bírságot. Kicsivel több mint 70 pártot büntetett a hatóság 50 ezer lejre a két választási évre benyújtott elszámolásaik miatt.
38 párt neve mellett csak a megszegett törvénycikkelyek szerepelnek, összeg nem. Ilyen párt többek között a POL és az EMNP, az ő mulasztásaik nem jártak bírsággal. A POL-t, a Szabad Emberek Pártját főként azok a székelyföldi politikusok választották szervezeti keretként, akik már se az RMDSZ-ben, sem az MPP-ben vagy EMNP-ben nem találták meg a helyüket, például Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester és önkormányzati csapata. A POL az elszámolási, az EMNP az adatszolgáltatási kötelezettségeinek nem tett eleget. A Magyar Polgári Párt elszámolásában nem találtak szabálytalanságot.
A legnagyobb, 80 ezer lejes bírságot a politikailag ismeretlen Nemzeti Erő Pártja (Partidul Forța Națională) kapta, számláján le is foglalt másfél millió lejt a hatóság.
A két 65 ezer lejes bírságot a múltjára legbüszkébb két párt, a kormányzó PNL (Nemzeti Liberális Párt) és a mára már teljesen szétesett, választói támogatottságot nélkülöző PNȚCD (Keresztény-demokrata Nemzeti Parasztpárt) kapta. A Parasztpárttól több mint félmillió lejt, a PNL-től közel 131 ezer lejt foglalt le az Állandó Választási Hatóság. A PNL-vel együtt kormányzó PSD-re a hatóság csak tízezer lej bírságot szabott ki.
Az újabb parlamenti pártok közül a vizsgált időszakban még külön létezett USR tízezer, a PLUS 15 ezer lejes bírságot kapott. A parlamentbe 2020-ban bejutott nacionalista AUR „csak” 45 ezer lejes büntetésben részesült, de számláján közel 101 ezer lejt foglalt le a hatóság olyan vétségek miatt, hogy nem jelentette meg a tagdíjakat, adományokat és kölcsönöket, illetve ezek befizetőit a Hivatalos Közlönyben, akárcsak az engedélyezett kereskedelmi tevékenységekből származó jövedelmeit sem. Ráadásul nem engedélyezett forrásokból is jövedelemre tett szert.
Az AUR vélhetőleg nem ellenőrizte (vagy nem regisztrálta) minden adományozójának személyes adatait, nem szabályszerűen bonyolította a kölcsönöket, és valószínűleg nem külön bankszámláról finanszírozta a kampányait.
Miből élnek és mire költenek a pártok?
Az AUR gazdálkodása amiatt számít kivételnek, hogy egyáltalán nem költ abból az óriási összegből, amit parlamenti pártnak járó szubvencióként kap az állami költségvetésből. Tavaly például 18,1 millió lejt kapott szubvencióként, amiből csak 79 lej ment el – számlafenntartásra.
A megyei és parlamenti képviselettel bíró pártok szubvencióját havonta utalja az Állandó Választási Hatóság, és erről rendszeresen közleményt ad ki. Tavaly januártól arról is, hogy ezeket milyen fő kategóriákra költik el a pártok. Most márciusban például valamivel több mint 22 millió lejt kaptak a parlamenti pártok, ilyen megoszlásban:
Tavaly először annyi pénzt kaptak a parlamenti pártok, hogy több mint felét nem tudták elkölteni. Vagy legalábbis legálisan elszámolni. A szubvenciókat a banipartide.ro honlapon követi és elemzi a bukaresti Expert Forum. A civil szakértők nehezményezték, hogy a pártoknak nem kell visszautalniuk az államkincstárba az előző évben el nem költött támogatást. A pártok összesen 122 millió lejt hozhattak át idénre a tavalyi állami támogatásból.
Az elköltött állami szubvenció kétharmadát a két nagy párt sajtóra és propagandára szánta. A PSD a neki járó szubvenció 71 százalékát, a PNL a 64 százalékát – konkrétan közel 40 millió, illetve bő 21 millió lejt – költött sajtóra és propagandára tavaly úgy, hogy 2021-ben egyetlen választás sem volt. A politikai hirdetéseket ugyanis csak kampányban kell ilyenként megjelölni.
Ha a két nagy kormánypárt összesen 15 millió euróból vásárolt sajtós megjelenést kampányidőszakon kívül is, az a gyakorlatban azt jelenti, hogy a PSD és a PNL sajtófenntartóként, meghatározó médiapiaci szereplőként működik. Bekerült a reklámpiac tíz legnagyobb hirdetője közé, és teljes médiumokat képes pártfüggő helyzetbe hozni.
Hogy ebből a közpénzből a sajtóban kivel, milyen kiadványokkal mire szerződött a PSD és milyen értékben, azt Cristian Andrei, a Szabad Európa román portáljának újságírója próbálja hónapok óta megtudni. A PNL beszámolt a hirdetési szerződéseiről, a PSD azóta sem. Sőt: a Szabad Európa úgy tudja, a párt vezetői kifejezetten megtiltották a beosztottjaiknak, hogy bárki nyilvánosságra hozza a sajtós szerződéseiket. Legutóbb arra hivatkoztak a párt ügyvédei, hogy a szerződések közzététele sérti az általuk megvásárolt sajtó- és reklámtermékeket védő szerzői jogokat.
A parlamenti pártoknak juttatott költségvetési szubvenció 2017-től kezdett az addigi többszörösére ugrani az Állandó Választási Hatóság szolgáltatta adatok szerint:
Az RMDSZ azért nem szerepel a fenti listán,
mert nem parlamenti pártként és nem a választási hatóságtól kapja a költségvetési támogatást, hanem kisebbségi szervezetként a kormánynak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától (DRI). A kisebbségi alapból folyósított összegek a 2010-es években több és egyenletesebben növekedő bevételt jelentettek az RMDSZ számára, mintha parlamenti pártként szubvencionálta volna az állam. 2015 és 2020 között ötven százalékkal, tízmillió lejjel gyarapodott az RMDSZ állami támogatása:
Az RMDSZ-re kiszabott bírságról beszámoló közleményből megtudjuk továbbá, hogy az RMDSZ 2019-ben 31,7 millió lejnyi bevételre tett szert, és 31,2 milliót költött el. 2020-ban már 42,2 millió lejre rúgtak a bevételei, és ebből csak 37,1 milliót költött el.
Az RMDSZ bevételeinek legnagyobb forrása mindkét évben az állami költségvetés volt. 2019-ben a Szövetség tagjai másfél millió lej tagdíjat fizettek be, támogatói pedig közel 370 ezer lej adományt. 2020-ban pedig, amikor az RMDSZ két választási kampányt is folytatott, úgy nőtt tíz millió lejjel az összbevétele, hogy 1,8 millió lej tagdíjat gyűjtött be, és közel nyolc millió lej adományt kapott.
Az Átlátszó Erdély 2016 áprilisától kezdte publikálni, mire költötte az RMDSZ a kormánytól kapott támogatást az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához benyújtott elszámolások alapján. Az RMDSZ 2017-ben kezdte közzétenni a fő kiadási tételeit, jelenleg a 2019-es az utolsó vázlatos beszámoló a szervezet honlapján.
A bíróság tavaly decemberben kötelezte az RMDSZ-t, hogy adja ki az általunk kért, 2009-2019-es időszakra vonatkozó, részletes gazdálkodási adatokat. Az RMDSZ 6-9 hónapos haladékot kért. Mi 2022. április 15-ét jelöltük meg határidőként, ekkorra szeretnénk megkapni a dokumentumokat, ellenkező esetben végrehajtást fogunk kérni.
Továbbra is kíváncsiak vagyunk, milyen szabálytalanságok miatt szabott ki a Szövetségre 15 ezer lejes bírságot az Állandó Választási Hatóság.
Az RMDSZ-től a következő kérdésekre várunk válaszokat,
amelyekkel természetesen frissítjük majd a cikket:
1. Lebontotta-e az RMDSZ számára az Állandó Választási Hatóság a bírság összegét a megsértett törvénycikkelyekre? Ha igen, melyik cikkely megsértéséért szabta ki a legnagyobb részösszeget, és mekkorát?
2. Kifizeti-e az RMDSZ a 15 ezer lejes bírságot, vagy fellebbez a döntés ellen? Ha fellebbez, azt hol teszi meg?
3. Ha a bírság 15 ezer lej, az Állandó Választási Hatóság miért foglalt le közel 18 ezer lejt?
4. Ki és mekkora összeget adott kölcsön hitelesített szerződés és/vagy átvételi elismervény nélkül az RMDSZ-nek?
5. Ki adott kölcsön vagy kinek fizette vissza a kölcsönt az RMDSZ nem banki műveleten keresztül?
6. A területi RMDSZ-szervezetek nem önálló jogi entitások, ezért nem folytatnak önálló könyvelést?
7. A 2006-os pártfinanszírozási törvény 13. cikkelye első bekezdésének melyik előírását nem tartotta be az RMDSZ és mekkora az érintett összeg? Eszerint az RMDSZ-nek közölnie kellett volna a Hivatalos Közlönyben április 30-ig azon természetesen és jogi személyek listáját, akik együttes adománya meghaladta tíz bruttó minimálbér összegét, akik több mint száz bruttó minimálbér összegét adták kölcsön a szervezetnek, valamint a bizalmas adományok együttes összegét, illetve a kevesebb mint száz bruttó minimálbérnek megfelelő kölcsönök együttes összegét.
8. Kinek adtak bérbe szervezeti irodá(ka)t az RMDSZ által fizetett lakbért meghaladó összegért? Vagy melyik RMDSZ-iroda bérlője fizette maga az iroda fenntartási költségeit?
9. Milyen módosult adatot nem közölt az RMDSZ határidőre az Állandó Választási Hatósággal az előírtak közül? Ezek a következők:
- azoknak a személyeknek a neve, címe és elérhetősége, akik a szervezet költségvetését kezelik országos és megyei szinten, illetve azoké, akik a szervezetet képviselik országos és megyei szinten;
- a központi és területi szervezetek címe;
- a szervezet pénzügyi tevékenységére vonatkozó adatok;
- szankciók.
10. Milyen más, a 2006-os pártfinanszírozási törvény által nem szabályozott forrásból tett szert bevételre az RMDSZ? A 2016-os tizedik kormányrendelet szerint ha nem képezi bűncselekmény tárgyát, akkor is szabálysértés más forrásokból bevételre szert tenni.
Címlapkép: Kelemen Hunor a székelyföldi gazdaszervezetek találkozóján 2022 márciusában. Fotó: Gönczy Tamás. A kép forrása: Kelemen Hunor Facebook-oldala.
