fbpx
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
No Result
View All Result
  • EN
  • RO
Támogass
Átlátszó Erdély
Támogass
Reading Time: 8 mins read
A A
in Közlemények, Nyílt kormányzás, RMDSZ, Vélemény

Beszéljünk megoldható problémákról – nyílt levél

Nagy CsabaÁtlátszó Erdély
2016. december 21.
Reading Time: 8 mins read
Fotó: Gregory Bastien | Licesz: Attribution-NonCommercial-NoDerivs 2.0 Generic (CC BY-NC-ND 2.0)

Fotó: Gregory Bastien | Licesz: Attribution-NonCommercial-NoDerivs 2.0 Generic (CC BY-NC-ND 2.0)

 

Közel 700 aláírója volt annak a petíciónak, mely az erdélyi magyar nyelvű oktatás nehéz helyzetére és a sajtó politikának való túlzott alárendeltségére igyekezett felhívni a közvélemény és az erdélyi magyar politikum figyelmét.

Támogasd a pályakezdő újságírókat! Gyakornoki programra gyűjtünk

Akár ez is tetszhet

Plakát Orbán Viktor

Mint forró kés a vajban, úgy terjednek a magyar kormány dezinformációs narratívái Erdélyben

2023. december 19.
Lányok a körben

Szolidaritás az Orbán Zsolt visszaéléseiről felszólalókkal

2023. november 26.

A felhívás – melynek megfogalmazásában az Átlátszó Erdély főszerkesztője, Sipos Zoltán is részt vett – nem ért célt, legalábbis abban az értelemben nem, hogy a politikai elit részéről semmilyen reakció nem érkezett. Szükségét éreztük az akció kiértékelésének, melyet nyílt levél formájában 2016 december 19.-én az egész erdélyi sajtónak kiküldtünk. Alább a szöveg:

Beszéljünk megoldható problémákról  – nyílt levél

Bő egy hónapja indítottunk petíciót Beszéljünk megoldható problémákról címmel, amelyben az erdélyi magyar nyelvű oktatás nehéz helyzetére és a sajtó politikának való túlzott alárendeltségére igyekeztünk felhívni a közvélemény és az erdélyi magyar politikum figyelmét.
Úgy gondoltuk, hogy a petíciót kiértékelő nyílt levéllel nem lett volna sportszerű kampányban előjönnünk, mostanig vártunk hát vele. A petíciót közel hétszáz személy, többségében tanár írta alá. Nagyon hiányoljuk sok történelmi múltú iskola tanárainak és főleg igazgatóinak a visszajelzését, az erdélyi magyar sajtó állásfoglalását és a politikum reakcióját.

Miközben a petíció szövege készült, számos pozitív visszajelzést és konstruktív kritikát kaptunk. Sok értelmiségi éreztette velünk, hogy a probléma sokkalta bonyolultabb, mint ahogy ez “naivan” egy petícióban felvázolható, és sokan kételkedtek abban, hogy ezek a problémák a közösségünk körében megoldhatóak.

Általában mindenkinek megvolt a panasza, és hiányolták ennek a konkrét belefogalmazását a petíció szövegébe. Voltak, akiknek a felekezeti és állami iskolák viszonya jelentette a legfontosabb problémát, voltak olyanok, akik a szakmaiság teljes mellőzését szerették volna számonkérni a politikai elitünktől, nagyon sokan voltak olyanok, akik az oktatás színvonalát sérelmezték vagy az egyetemi tanárképző szakok hiányában és a tantervekben látták a tanügyi problémák lényegét. A sajtó és nyilvánosság kérdéskörét illetően a legtöbben azt a kritikát fogalmazták meg, hogy a politikailag nem elkötelezett sajtó egy utópia.
A kampány később beigazolta, amiről írtunk: politikai elitünk populista ígéreteket, terveket vállal fel, miközben a döntés nem rajta, hanem a többségi politikusokon múlik, így elszámoltathatósága továbbra is kérdéses marad. A sajtóról a kampányban nem sok szó esett, az oktatási  gondokat azonban  a politikusok látszólag szívükön viselték.
A számok azonban mást mutatnak. A 2012-2016-os ciklusban az RMDSZ-nek 16 képviselője volt a parlamentben, ugyanannyi, mint a többi nemzeti kisebbségnek összesen. A Képviselőház honlapján levő nyilvános adatok alapján az RMDSZ négy év alatt összesen 12 interpellációt nyújtott be – egyik sem érintette az oktatást. A többi kisebbségi 104 interpellációt nyújtott be, ebből 8 érintette az oktatást.

A tudomány arra tanít, hogy a komplex problémákat is egyszerű modellek, ok-okozati összefüggések segítségével lehet megérteni. Az oktatásban a legnagyobb probléma szerintünk a megfelelő humánerőforrás hiánya és a szakmaiság háttérbe szorulása a döntések meghozatalakor.

Mindenütt szükség van absztrakt gondolkodású, hosszútávú képzést igénylő szakemberekre, és őket manapság jól meg is fizetik.  Amíg a tanári fizetés az országos átlagjövedelem alatt van, és a tanárok megbecsülése nem javul, nem leszünk képesek megfelelő tanárokat juttatni a tanügybe. A természettudományok, reál tárgyak terén a probléma nagyon látványos.

Az utóbbi 10 évben azok közül, akik a  BBTE fizika szakát magyarul végezték el, senki sem lett tanár. Nem csak a jobbak kerülték el a tanári pályát, hanem mindenki.

A bölcsésztudományok esetében más a munkaerőpiac szerkezete, így ott a probléma talán kevésbé látványos. Az előrelátható 15%-os béremelés nem jelent érdemi megoldást. Kisebbségi mivoltunkból eredően mi sokkalta kitettebbek vagyunk ezen problémák irányába, mint a többségi társadalom. Érezhető részben a román iskolák, részben Magyarország elszívó hatása. A probléma már ott is tapintható, hogy a történelmi iskoláink  teljesítménye lassan lemarad a román versenytársaké mögött. Ahelyett, hogy velük egy kategoriában mérettessük meg magunkat, kifogásokat keresünk, sok esetben saját versenyeket, mutatókat és rangsorokat találunk ki, ezekkel áltatva magunkat.
Van-e a közösségen belüli megoldás az oktatás gondjaira? A Romániai Német Demokrata Fórum jóval előttünk felismerte a tanárhiány veszélyeit és talált megoldást. A németül tanító tanárok a német állam támogatásával egy brassói székhelyű alapítványon keresztül fizetéskiegészítést kapnak.

Ha az oktatás terén fokozottabb szerepvállalást szeretnénk az RMDSZ részéről, akkor a sajtó, a nyilvánosság tekintetében ennek épp ellenkezőjét várjuk el. Kérjük, hogy tartózkodjon a rendelkezésére álló kontroll-mechanizmusok működtetésétől.

Mára nem csak a szakmában számít nyílt titoknak, hogy a legfontosabb erdélyi magyar sajtótermékek – a nagy internetes portáloktól a nyomtatott napi- és hetilapokig, a kereskedelmi rádióktól a televízióadókig és a közszolgálati adók magyar szerkesztőségeiig – ilyen vagy olyan módon, de az RMDSZ befolyása alatt állnak.
A politikummal való kapcsolat nem csak a kiadó tulajdonosi körét, a szerkesztőségben döntéshozó szereppel bíró személyek kinevezését, hanem az adott médiaorgánumok pénzforrásait tekintve is egyértelmű: egyes, befolyási köréhez tartozó szerkesztőségeket közvetlen módon finanszíroz az RMDSZ (lásd az Erdély Televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány, vagy a maszol.ro-t kiadó Progress Alapítvány), más szerkesztőségek a Communitas Alapítványon keresztül részesülnek az RMDSZ által kezelt, magyar közösségnek járó bukaresti kormánytámogatásból. A szerkesztőségek fontos jövedelemforrását képezik az RMDSZ-es önkormányzatokkal kötött reklámszerződések is.
A magyar kormány, illetve a Fidesz a maga során a Határok Nélkül a Magyar Sajtóért Alapítvány révén van jelen az erdélyi médiapiacon – az ő legfontosabb erdélyi érdekeltségük egy sor székelyföldi napilap, valamint a http://szekelyhon.ro/ portál mögött álló Udvarhelyi Híradó Kft.

Addig, amíg a Fidesz és az RMDSZ szemben állt egymással, ez a duális berendezkedés valamennyire működött is: a két tábor egymást már csak politikai érdekből is igyekezett elszámoltatni, sakkban tartani. Mára azonban a magyar kormány legfontosabb erdélyi szövetségesévé az RMDSZ vált, ez pedig az erdélyi magyar sajtónyilvánosság közel totális kontrolljával jár.

Mikor totális kontrollról beszélünk, nem feltétlenül arra gondolunk, hogy a kritikus hangokat elhallgattatják, hanem hogy ezeket ilyen-olyan indokokkal kiszorítják a “mainstream” médiából. Így költöztek a Facebook-ra, különféle blogokra az érdemi, közügyekkel kapcsolatos viták – ezek azonban a szélesebb társadalmi rétegekhez már nem jutnak el. Ezt azért érezzük problémának, mert a szólás szabadságát, a vélemények sokszínűségét és az elszámoltatás gyakorlatát meg kell őriznünk, tovább kell erősítenünk.

Az is nyílt titok a szakmában, hogy az RMDSZ direkt módon beavatkozik egy-egy szerkesztőség munkájába, konkrét cikkek publikálását tiltva le. Eközben a hírfolyamokat egyre inkább kommunikációs szakemberek által kitalált, és a politikum pillanatnyi érdekeinek megfelelő módon tálalt témák uralják – lásd a menekült-népszavazás, vagy a parlamenti választási kampány fő mozgósító üzenetei: csíksomlyói búcsú, meghurcolt erdélyi magyar politikusok, stb.
Nem gondoljuk azt, hogy kizárólag a politikai elit hibája az, hogy az erdélyi magyar sajtó jelenleg alig képes betölteni azt a watchdog-szerepet, mely elvileg a feladata lenne.

Az azonban világos, hogy a problémák egyik fő oka az, hogy jelenleg az erdélyi magyar médiaorgánumok többsége számára közel lehetetlen az RMDSZ által közvetlenül vagy közvetetten kontrollált erőforrások nélkül működni – ezt a kiszolgáltatott helyzetet pedig a politikum maximálisan ki is használja.

Ezért, a közösség érdekében, az RMDSZ-nek elsősorban önkontrollt kell tanúsítania. Továbbá meg kell találni a módját annak, hogy abból a pénzből, melyet a román kormány az erdélyi magyar kisebbségnek kiutal, átlátható módon, objektív mutatók szerint és politikai jellegű feltételek támasztása nélkül részesüljenek támogatásban az erdélyi magyar sajtóorgánumok. A tapasztalat azt mutatja, hogy az a rendszer, amit a Communitas Alapítvány jelenleg működtet, nem ilyen.

Összefoglalva, a következő négy évre a petíció aláírói nevében a konkrét kéréseink tehát a következők:

1. Az oktatás terén egy alapítvány azonnali létrehozása (vagy valamely létező alapítvány megerősítése és átalakítása), amely a jól teljesítő, magyar nyelven tanító erdélyi tanároknak vonzó ösztöndíj formájában kiegészíti a fizetését. Erre főleg azokból a tárgyakból van szükség, ahol tanárhiány körvonalazódik. Ezen alapítvány  működését az erdélyi magyar kisebbség éves állami támogatásából, egyéni támogatásokból, anyaországi támogatásokból és alternatív forrásokból a politikai elitünk biztosítsa.

2. A romániai magyar sajtó függetlenségét javító támogatási rendszer kidolgozása, mérhető teljesítmények és nyilvános pályázatok révén.

3. Politikai elitünk, intézményeink és alapítványaink vezetői legyenek naprakészek és felkészültek arra, hogy elszámoltassuk őket. Ne tekintsék ellenük irányuló támadásnak, amikor a sajtó vagy a civil társadalom ezt kívánja.

A petíciónkat támogató hétszáz aláírás bizonyítja, hogy sokan vagyunk, akik hasonlóan gondolkodunk.

Néda Zoltán fizikus,
Sipos Zoltán újságíró,
Váradi Nagy Pál programozó

Címlapkép: Gregory Bastien | License: Attribution-NonCommercial-NoDerivs 2.0 Generic (CC BY-NC-ND 2.0)

Támogasd a pályakezdő újságírókat! Gyakornoki programra gyűjtünk

Tags: aláírásgyűjtésmédianylít levéloktatáspetícióRMDSZsajtószabadság
heart-icon

Tetszett a bejegyzés?

Támogasd a független újságírást!

Támogatás

Ez a cikk a Journalismfund Europe támogatásával készült.

journalismfund.eu

Ez is érdekelhet

Plakát Orbán Viktor
Média

Mint forró kés a vajban, úgy terjednek a magyar kormány dezinformációs narratívái Erdélyben

by Sipos Zoltán
2023. december 19.
Lányok a körben
Impakt

Szolidaritás az Orbán Zsolt visszaéléseiről felszólalókkal

by Átlátszó Erdély
2023. november 26.
Így szívtam a Zöld Ház programban
Legfontosabb

Így szívtam a Zöld Ház programban

by Egyed Ufó Zoltán
2023. május 26.
A társadalmi értéktől a jövedelemig: hogyan lesz fenntartható a független média?
Közlemények

A társadalmi értéktől a jövedelemig: hogyan lesz fenntartható a független média?

by Átlátszó Erdély
2023. május 25.
Next Post
Így hasított az Átlátszó Erdély 2016-ban: a beszámoló

Így hasított az Átlátszó Erdély 2016-ban: a beszámoló

„Fenyegetés az, amikor az ember fél, a kollégái félnek.” Így cenzúráz a Progress

„Fenyegetés az, amikor az ember fél, a kollégái félnek.” Így cenzúráz a Progress

We work for a transparent, accountable and democratic Transylvanian Hungarian community, and for this a press that is independent of politics and critical of the current authorities is essential.

Ne maradj le egyetlen új bejegyzésről sem!

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

  • Impresszum
  • Impakt
  • Rólunk
  • Szerzőink
  • Így dolgozunk
  • Adatkezelési tájékoztató

CC BY-NC-SA 4.0

No Result
View All Result
  • Rólunk
  • Témáink
    • Abúzusok
    • Politika
    • Közpénzek
    • Klímaválság
    • Oktatás
    • Vélemény
    • Velünk élő történelem
    • NERdély
    • Műhely
    • Podcast
  • Van infód?
  • ro RO
  • hu HU
  • en EN
Donate

© 2023 Átlátszó Erdély Minden jog fenntartva.

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Elfogadom Részletes információ
Privacy & Cookies Policy

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT