A Független Médiaközpont másodszor szervezte meg adatújságírói versenyét. Az ingatlanbuborékok elemzésétől a LakásTinder applikációig át nagyon változatos munkák születtek.
A verseny koncepciója egyszerű: a résztvevő csapatok ugyanazt a hatalmas adatsort kapják kézhez reggel, a nap végén pedig bemutatják, hogy milyen sztorit szimatoltak ki belőle. Természetesen kész cikkhez nem elegendő egy nap, így az alapötlet és az ábrák, grafikonok alapján rangsorolja a zsűri a munkákat. A megadott adatsoron kívül szabad, sőt érdemes más adatokat használni, újságírói munkával utánajárni történetnek, adatnak – igazából mindent szabad, ami az adatújságírásban használatos. Az adatvizualizációhoz, -feldolgozáshoz a mentorok is segítséget biztosítanak.
Míg a tavalyi verseny munkái vizuálisan eléggé hasonlóak voltak – mind Tableau szoftverben készültek, és mindegyik Magyarország-térképre vetítette az adatokat –, addig az idei vizuálisan, ötletekben és kivitelezésben is nagyon színes volt. Az idei adatsor a lakások körül forgott: eladott, épített lakások száma, ára, demográfiai, jogi státusza, valamint településenkénti turisztikai adatok.
Az átlátszós csapat kísérletezett a legbátrabban, ők egy LakásTinder nevű applikációt kezdtek el készíteni. A minimalista applikációban nem volt klasszikus értelemben vett sztori, viszont működött: legördülő menüben lehet olyan preferenciákat állítani, mint relatív zöldterület, játszóterek száma, nyugdíjasok aránya, ingatlan értékének változása és hasonlók. Az app, akárcsak egy társkereső, a beállított preferenciák szerint, a Központi Statisztikai Hivatal által biztosított adatsorból szűkítette a felhasználó számára ajánlott településeket, és térképen mutatta is azokat.
Az Áttetsző csapata – amelyet egy Átlátszó Erdély-, egy Átlátszó Oktatás-tag és egy programozó alkotott (a név egyébként rájátszás a már foglalt Átlátszóra) – azt kereste, hogy az egyetemek milyen hatással lehetnek a lakásár-változásra; ezen belül is az egyetemeknek juttatott támogatások változását vetettük össze a lakásárak változásával. Ehhez figyelembe vettük azt is, hogy az egyetemisták száma mekkora a város stabil lakosságához képest. Sajnos az idő kevésnek, a téma pedig bonyolultnak bizonyult a konkrét következtetésekhez. Amint az az adatfeldolgozásnál gyakori, más tényezők szerepét is figyelembe kell venni, ez pedig hosszas utánajárást igényel.
Sok más ötletet mutattak be a csapatok a verseny végén mindenki számára biztosított hét percben: az egyik csapat az ingázás, hozzáférhetőség szempontjából ábrázolva színezte ki a Budapest körüli településeket, mások az EU-pénzek abszorpcióját és a települések fejlődését vetették össze; az ingatlanok árában legjobban változó települések demográfiai fejlődését vizsgálták.
Volt olyan csapat, amely esti híradó stílusban mutatta be azt, ahogy összefüggéseket kerestek a jobbszélső tevékenység és az ingatlanok árai közt. Ugyan hipotézisük nem igazolódott be, de érdekes felvásárlásokra bukkantak, amelyek megérik a további utánajárást.
A harmadik helyezést elnyerő csapat, a Kis Hukk azt vizsgálta, mely településekre lenne a leginkább kifizetődő szociális lakásokat és kollégiumokat építtetni. A Déta csapata a fizetések és ingatlanárak változását vizsgálta, bemutatva, hogy hol a legnagyobb, illetve a legkisebb az esélye az ingatlanbuborékok kialakulásának. Mindezt minimalista, de kifejezetten esztétikus bemutatóban adták elő.
A Szakkolis Databánya mutatta be a győztes munkát, amely a legjobban ötvözte az adatfeldoglozást és újságírást. Ők is a lakosság- és ingatlanár-változást vizsgálták, de újságírói munkát is beleszőttek, és telefonon megkeresték a helyi polgármestert. Megtudták tőle, hogy papíron sokan jelentkeztek át Kárpátaljáról az Ukrajnához közeli magyarországi településre, amitől a helyiek a falu felelevenedését várták. A beköltözések viszont elmaradtak. Ugyan papíron akár százan is be voltak jelentve lakásokba, de új lakók híján az ingatlanok értéke stagnált vagy csökkent, és a falu továbbra is lassan haldoklik.
A verseny, azon túl, hogy a megfeszített tempó mellett is kifejezetten jó szórakozás, hasznos tapasztalatokat ad az adatújságíráshoz. Az adatok szűrésétől, rendezésétől kezdve az alapötlet kidolgozásán át a kész eredmények megjelenítéséig profik segítik a csapatokat: veterán újságírók, adatvizualizációs szakemberek és a Statisztikai Hivatal munkatársai adnak olyan tippeket, amelyeket a szerkesztőségben is alkalmazni fognak a résztvevők.
Buzás Ernő
