Két érdekes esetet hasonlítunk össze Hargita megyéből: a halálára készülő motoros sírköve útban van, a politikusbarát csúcsjuhász istállója nem.
Első eset: a féllábú motoros sírköve
Gábor László, a féllábú motoros, ahogy magát nevezi, készül meghalni. Mivelhogy nincs utódja, szerette volna magának elkészíteni és felállítani a síremlékét. Ami, valljuk be, kicsit szokatlanra sikerült, ezért néhány konzervatívabb falustársa a temetőkép megőrzésére hivatkozva megpróbálta megakadályozni, hogy a temetőbe kivihesse a síremléket.
Bővebben erről a történetről itt olvashatnak:
[irp posts=”32793″ name=”Készül meghalni, de nem hagyják, hogy szobrot állítson magának a temetőben”]
Amíg az ügyet elcsendesíti és kiviheti a síremlékét a temetőbe, Gábor László ideiglenesen lerakta a síremlékét a szomszéd kerítése elé, az úttól körülbelül egy méterre.
Az út, amely mellé lerakta a követ, egy megyei út, a DJ 136. Amely elméletileg Gagyot köti össze a megyehatárral és a Maros megyei Bözöddel, de valójában semmit nem köt össze semmivel, mert egy aszfaltozatlan út, és ha valaki Bözöd felé akarna menni, a szomszédos Etéden és Kőrispatakon keresztül aszfaltúton meg tudja ezt tenni. Ez tehát egy zsákutca, csak a helybéliek használják utcának, áthaladó forgalom alig van.
Gábor László júliusban felszólítást kapott a megyei tanácstól, hogy bontsa el a síremléket az út közlekedésbiztonsági övezetéből, a rajta lévő Jézus-szoborral együtt.
Nem volt mit tennie, egyet kesergett, s bevitette a 4,2 tonnás síremléket az út szintjénél jóval mélyebben fekvő udvarába.
Mi az a közlekedésbiztonsági övezet?
A 43/1997-es kormányrendelet alapján tényleg tilos az út biztonsági övezetébe bármit is elhelyezni.
Ugyanannak a rendeletnek a csatolmányában leszögezik, hogy a biztonsági övezet az minimum 1,5 méter széles sáv a sánc szélétől.
Ennek alapján egyértelmű, hogy a megyei tanács felszólítása törvényes, Gábor László sírköve, mely kb. 70-80 centire van a sánc szélétől, beleesik a biztonsági övezetbe. Hogy a szigorúság indokolt-e, nem tudom felmérni. Egy egyenes útszakaszról van szó, amin a sírkő nem rontja az út beláthatóságát, ráadásul egy olyan út, amin alig járnak, és sebességet sem tud senki venni az út rossz minősége miatt. De tegyük fel, hogy kell a szigorúság, hogy legyen már rend!
Második eset: a góré juhász istállókomplexuma
Szabó Béla városfalvi nagygazda. Saját bevallása szerint 250 tehene és 600 juha van. Az elmúlt 5 évben apránként kb. 2500 négyzetméternyi istállókomplexumot húzott fel Városfalva déli kijáratánál, törvénytelenül. Most is épít egy 1200 négyzetméteres épületet, engedélyek nélkül.
A komplexum helyenként alig 20-30 centire, fél méterre van a sánc szélétől, tehát egyértelműen belelóg az út közlekedésbiztonsági övezetébe. Mikor kérdem Szabó Bélától, hogy nem-e kapott értesítést a megyei tanácstól, hogy bontassa le az épületét, mert túl közel van úthoz, azt válaszolja, hogy nem. Senkit nem zavart az, hogy ő kiépített az útig. De nem is érti, hogy miért lenne ez baj. Ő addig épített ki, amíg a földjei járnak, mondja.
Az út melletti istállórendszer nem csak törvénytelen, hanem a gyakorlatban is zavaró. Például a nagy pásztorkutyák meglepetésszerűen rohannak ki támadásra az úton biciklizőkre. Az aszfalton rendszeresen sártenger jelzi az ide be-kijáró traktorok és egyéb munkagépek nyomait. Az istállóból a ganélé a sáncba folyik.
Én személyesen is, már több éve, jóval még mielőtt elkezdtem volna ezzel a témával foglalkozni, megfigyeltem, hogy mikor erre járok, ösztönösen leveszem a lábam a gázpedálról, és a fék fölött tartom. Annyira furán rámászik az útra az egész gazdaság. Ha már közlekedésbiztonságról van szó.
Szabó Bélát úgy ismerik a Homoród-mentén, mint az ember, aki mindent meg tud úszni, aki mindent el tud intézni, mert odafent fontos kapcsolatai, fontos pozícióban lévő barátai vannak. Szabó cáfolja ezt, csak annyit mond, hogy ő mindenkivel jóban van.
A történethez hozzátartozik az is, hogy az út, ami itt halad el, az a megyei út, ami összeköti Udvarhelyt Brassóval. Ha nem is a megye legforgalmasabb megyei útja, de a forgalmasabbak közé tartozik, komoly teherforgalommal.
Mi ez a megkülönböztetés?
Már csak ez a kérdés. Mivel zavarta jobban a közlekedésbiztonságot egy aszfaltozatlan zsákutcában egy út mellé lerakott kő, mint egy forgalmas útra törvénytelenül ráépített pár ezer négyzetméteres istállókomplexum. Vagy csak az van, hogy egyik helyen a kő sérti a helyi politikai érdekeket, a másik helyen pedig az istállókomplexum szolgálja azokat?
A megyei tanácsnak feltettem pár kérdést, hogy megértsem, mi alapján küldenek ki ilyen típusú értesítést valakinek, és hogy mennyire jellemző, hogy intézkednek ilyen esetekben. Eltelt néhány nap, nem kaptam választ. Szerintem félnek válaszolni, nem értik, mire kell nekem az infó. Besegítek nekik, megjelentetem az anyagot, hogy lássák, mi a téma, tudják úgy alakítani a válaszukat, hogy jól jöjjenek ki belőle. Ha majd válaszolnak, frissítem az anyagot.
Az van, hogy az emberek egyenlők, de egyesek egyenlőbbek, mondja az írás elolvasása után asszony.
Szerencsére mi szeretünk az egyenlőbbekről írni, ezért hamarosan jelentkezünk Városfalváról, a székely vadnyugatból egy hatalmas szappanoperával, melyben verekedő juhászok és gázsprayes tehenészek mutatják meg a világnak, milyen izgalmas lenne egy székely autonómia a jelenlegi politikai elittel. Novemberben az Átlátszó Erdélyen!
Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép
