Az udvarhelyi Covid-kórház intenzív osztályára a megye legsúlyosabb esetei kerülnek. A túlélési arány 40-50% körüli. Ma 10 páciens feküdt itt, ebből 6-ot gépek tartottak életben. Péter bácsit tegnap hozták át Csíkból, súlyos állapotban. Ma délután jobban volt, és mikor meglátott, üzenni akart. Megígértem neki, hogy továbbítom az üzenetét.
Riportot készítettem a kórházban. Az intenzív osztályon a sok szörnyűség, a gépek által életben tartott ember között oázis volt a tudatuknál lévő páciensek kórterme. Mikor megkérdeztem, hogy megengedi-e, hogy lefotózzam, Péter bácsi felemelte a hangját és elkezdte dicsérni az udvarhelyi kórházat és az alkalmazottait. A főnővér, aki kísért, szelíden mosolyogva megjegyezte, látszik, hogy kezd oxigént kapni az agya, mert eddig csak szidta őket. (Aztán később azt is elmesélte, hogy az oxigénhiány hatására a legtöbb páciens verbálisan agresszív.)
Péter bácsi kért, hogy az üzenetét továbbítsam a világnak. Elindítottam a filmezést, és felvettem a rövid üzenetet, ami hosszabb is lett volna, csak lerövidítettük azzal, hogy elbúcsúztunk és kijöttünk, hogy Péter bácsi ne erőltesse meg magát a beszéléssel. Neki most nagyon fontos, hogy lélegezzen.
Az udvarhelyi Covid-kórházban készülő riportjaink a következő hetekben jelennek meg. Addig is kérjük olvasóinkat, hogy drukkoljunk Péter bácsinak, küldjük felé szeretetteljes gondolatainkat, hogy minél hamarabb vissza tudjon térni szerettei közé.
Hajrá, Péter bácsi!
