Egyetlen mondatra áll a csíksomlyói búcsú attól, hogy felkerülhessen az UNESCO szellemi világörökségi listájára, de Románia két éve szabotálja.
November végén újra összeül az UNESCO-nak az a testülete, amely különösebb hezitálások nélkül fel szokta venni a tagországok népszokásait, ritka mesterségeit, vallási fesztiváljait, zarándoklatait a szellemi világörökség listájára. A csíksomlyói zarándoklatot idén sem veszi fel, mert Románia idén sem nevezte újra.
A csíksomlyói búcsú két éve rendszeres toposza az RMDSZ áldozati retorikájának. Mi tagadás, jogosan: a búcsú felkerülését az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Listájára a román kormány képviselője, Alexandru Oprean államtitkár akadályozta meg 2016-ban.
Mindössze annyival, hogy az UNESCO-nak az erről döntő Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának ülésén – más kormányok képviselőivel ellentétben – nem állt ki a pályázat mellett, és nem mondta ki azt a kulcsmondatot, amelyet korábban a pályázatokat értékelő bizottság hiányolt a minden más részletében jónak talált, 16 oldalas dokumentumból.
MILYEN CÍMEN SZERETNÉL MINKET TÁMOGATNI?
FIZETÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA
Annyit kellett volna mondania, majd írásba adnia, hogy a szellemi örökség hazai, romániai listáját a kulturális minisztérium és illetékes testülete frissíti az érintett közösségek képviselőinek bevonásával. Oprean államtitkár ezt megtette még aznap, 2016. december elsején, másfél órával később, amikor az UNESCO testülete már nem a búcsút, hanem Románia és Moldova közös, a faliszőtteseket felterjesztő pályázatát tárgyalta – és fogadta el.
Az ülést rögzítő videó- és hangfelvételekből egyértelmű, hogy Oprean államtitkár, aki 2011-ig katonai pályán mozgott, nem akarta, hogy a csíksomlyói búcsú felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára. Hogy ez a saját döntése volt, vagy utasítást hajtott végre, valószínűleg sosem derül ki, mindenesetre Alexandru Oprean már két éve kulturális államtitkár volt, amikor Dacian Cioloș és technokrata csapata átvette a kormány irányítását 2015 végén. (Opreant 2018. március 26-án mentette fel államtitkári tisztségéből Viorica Dăncilă kormányfő.)
Hegedüs Csilla, a csíksomlyói dosszié koordinátora idén november elején ismét felrótta Dacian Cioloș-nak, hogy kormánya elkaszálta a búcsús pályázatot. Ezúttal az RMDSZ angol nyelvű PR-portálján, a transylvanianow.com-on megjelent cikkében értékeli úgy, hogy a román szakértői kormány fenyegetésnek tekintette a magyar zarándokokat.
Az UNESCO-fiaskó óta eltelt két évben azonban Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke egyszer sem rótta fel az azóta regnáló szociáldemokrata kormányoknak, hogy miért nem terjesztették fel ismét a pályázatot.
Arra voltunk kíváncsiak, mi történt az ominózus ülés óta eltelt két évben a csíksomlyói búcsú dossziéjával, és mire lehet számítani a közeljövőben. Az UNESCO illetékes kormányközi bizottsága idén november 26-án ül össze Mauritiuson, a felterjesztett pályázatok listája nyilvános, azon Románia nem szerepel. Kérdésünkre a kormányközi bizottság sajtószolgálata megerősítette, hogy a román kormány egyetlen további lépést sem tett 2016 óta a búcsú felterjesztése érdekében.
Megkerestük a román kulturális minisztériumot is pár egyszerű kérdéssel:
- ha felterjesztette a csíksomlyói búcsút, mikor tette ezt,
- ha nem, miért nem, és mikor áll szándékában újra nevesíteni az UNESCO világörökségi listájára.
A minisztérium úgy tett, mintha nem ezt kérdeztük volna, és azt válaszolta, amit az UNESCO honlapjáról eddig is tudtunk: hogy a pályázat nem teljesítette az elbírálás R5-ös jelzésű feltételét (azaz hiányzik belőle a fentebb részletezett mondat a hazai lista frissítéséről), és hogy a szellemi örökséget őrző hazai bizottság ajánlja (!), hogy a dossziét az UNESCO testületének egy jövőbeli ülésén újból elemezzék. Vagyis a minisztérium válaszában úgy tett, mintha nem ő lenne az ügyben eljáró aktor, mintha nem ő kellene kiegészítse és újra felterjessze a pályázatot.
Tavaly Románia sikeresen íratta fel az UNESCO szellemi örökséget védő listájára a márciuskát és a március elsejei népszokásokat közösen Bulgáriával, Macedóniával és Moldovával. A testület honlapja szerint a romániai küldöttségnek 2017-ben Novák Csaba Zoltán, az RMDSZ szenátora is tagja volt.
A szenátor tagja a bukaresti parlament két házának közös UNESCO-bizottságának, amelynek harmada utazott el tavaly Dél-Koreába, az UNESCO-nak arra az ülésére, ahol felvették a márciuskát a szellemi örökség listájára. (Érdekes módon a hazai szellemi örökséget őrizni hivatott kormánybizottság 21 tagja, vagyis feltételezhetően a szakértők közül egy sem kapott helyet a Dél-Koreába kiutazott román küldöttségben.)
MILYEN CÍMEN SZERETNÉL MINKET TÁMOGATNI?
FIZETÉSI MÓD KIVÁLASZTÁSA
Megkerestük Hegedüs Csillát az alábbi kérdésekkel, de a cikk publikálásáig még nem válaszolt.
- A pályázati anyagban nem evidens és egyáltalán nem szembeszökő, hogy a csíksomlyói búcsú alapvetően kisebbségi kulturális-vallási esemény. Azt hangsúlyozza a pályázat, hogy római katolikus, az elsikkad, hogy egy túlnyomó többségben ortodox országban zajlik. Az csak nagyon alapos olvasással derül ki, hogy a zarándokok többségben magyarok egy túlnyomó többségben románok lakta országban. Miért nem emelték ki egyáltalán a csíksomlyói búcsú alapvetően kisebbségi – és mint ilyen, különösen védendő – jellegét a pályázatban? A kormányközi bizottság ülésén is mindenki értette volna, miért érvel Magyarország a felvétele mellett, és miért olyan hanyag Románia hozzáállása. Valószínűleg nem kavarta volna meg az ügy az ülés többi résztvevőjét, akik Románia álláspontját úgy értelmezték, hogy visszavonja a pályázatot. Látványosan nem értették, miért Magyarország lobbizik a zarándoklat felvétele mellett, miután Románia elfogadta az értékelő bizottság döntését, és mi áll amögött, hogy nem a pályázó, hanem egy másik ország akarja felvétetni a zarándoklatot az UNESCO listájára.
- Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke már 2016 augusztusában felrótta a Cioloș-kormánynak, hogy vissza akarja vonni a búcsús pályázatot. Ennek mi volt az alapja? Önök már akkor látták a pályázatokat elbíráló bizottság jelentését, amely a pályázati anyag kiegészítését kéri?
- Mit tud arról, hogy a kormányközi bizottság következő, 2017-es ülésén Románia miért nem nyújtotta be a csíksomlyói búcsú pályázatát, amelyből gyakorlatilag már csak egy mondat hiányzott? (Meglátásunk szerint az a mondat, amelyben a román kormány a kulturális minisztériumon keresztül és a Szellemi Kulturális Örökség Országos Bizottsága révén vállalja, hogy frissíti a szellemi kulturális örökség hazai listáját.)
- Mit tud arról, hogy a kormányközi bizottság idei, november 26-án kezdődő ülésszakára Románia miért nem nevezte az UNESCO-listára a csíksomlyói búcsút? A nevezések listája már nyilvános, Románia idén nem javasolt semmit felvételre.
- Az érthető, hogy ön miért ostorozza a Cioloș-kormányt, hisz annak az államtitkára kaszálta el a csíksomlyói búcsú pályázatát. Az utána következő PSD-kormányokat miért nem bírálja azért, mert azóta sem terjesztették fel a pályázatot?
- Mit gondol, mikor lesz rá esély, hogy Románia újra UNESCO-listára jelölje a csíksomlyói búcsút?
- Mit gondol, van-e esély arra, hogy a csíksomlyói búcsút Románia Magyarországgal közösen vagy egyedül csak Magyarország terjessze fel az UNESCO-hoz olyan alapon, hogy ez jellemzően a magyar kultúrkör meghatározó vallási eseménye?
- A PR-érték mellett milyen gyakorlati védelmet kap a csíksomlyói búcsú azzal, ha felkerül a kulturális örökség UNESCO által legitimált listájára?
Megkerestük Novák Csaba Zoltán szenátort az alábbi kérdésekkel, de a cikk publikálásáig nem kaptunk rájuk választ. Ahogy az RMDSZ politikusai válaszolnak, frissítjük a cikket.
- Amikor úgy döntött, hogy részt vesz az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 2017-es ülésszakán Dél-Koreában, tudta, hogy Románia nem fogja felterjeszteni a csíksomlyói búcsú pályázatát, amelyről a román kormány képviselője oly könnyen lemondott egy évvel korábban? Ha tudta, milyen céllal utazott a dél-koreai Jeju szigetére, az ülés helyszínére?
- Önnel együtt öt honatya utazott Dél-Koreába, a bukaresti parlament két házának közös UNESCO-bizottságának harmada, egy bukaresti egyetemi oktató és a kulturális minisztérium egy tanácsosa. Reménykedett abban, hogy meg tudja győzni a román küldöttséget, hogy a helyszínen terjesszék fel UNESCO-listára a csíksomlyói búcsút, amelynek pályázatából egy évvel korábban is gyakorlatilag csak egy mondat hiányzott?
- Mit gondol, Románia miért nem terjesztette fel a búcsút úgy, hogy az UNESCO kormányközi bizottságának 2017-es ülésén ismét napirendre kerüljön?
- Az idei nevezések listája már nyilvános, Románia ezen egyetlen nevezéssel sem szerepel. Mit gondol, miért tartja vissza Románia idén is a csíksomlyói búcsú pályázatát, amelyet könnyen ki lehetne egészíteni azzal a mondattal, amelyet az UNESCO pályázatértékelő bizottsága két évvel ezelőtt hiányolt?
- Ön milyen következtetéseket vont le az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 2017-es, öt napos ülésszakából? Mekkora eséllyel kerülhet a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára ebben az eljárásban?
- Mit gondol, mikor lesz rá esély, hogy Románia újra UNESCO-listára jelölje a csíksomlyói búcsút, és mit tud ön tenni ennek érdekében a parlament UNESCO-bizottságában?
- Miért nem vesz részt a kormányközi bizottság idei ülésszakán Mauritiuson? A román parlament UNESCO-bizottságának négy tagja idén is ott lesz a 800 résztvevő között, bár Románia idén nem terjeszt fel semmit az UNESCO szellemi kulturális örökséget védő listájára.
- Mit gondol, a román küldöttségben miért nem szerepel idén sem senki a minisztériumnak a Szellemi Kulturális Örökség Megőrzéséért 2014-ben létrehozott szakbizottságából?
- Ön szerint a PR-érték mellett milyen gyakorlati védelmet kap a csíksomlyói búcsú azzal, ha felkerül a kulturális örökség UNESCO-listájára?
- Mit gondol, van-e esély arra, hogy a csíksomlyói búcsút Románia Magyarországgal közösen vagy egyedül csak Magyarország terjessze fel az UNESCO-hoz olyan alapon, hogy ez jellemzően a magyar kultúrkör meghatározó vallási eseménye?
