Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8.-án.
Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérésről.
Most induló sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.
Így dolgoztunk
Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütés terjedelemben.
A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.
A válaszok a pártok neve szerint, ábécé-sorrendben olvashatóak.
A sorozat eddigi részei:
Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?
Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?
Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?
Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra
A romániai kisebbségeket illető jogrendszer, valamint ezen törvények alkalmazása
Ki támogatja a székelyföldi autonómia-törekvéseket?
A magyarországi pártok viszonya az erdélyi magyar politikai képviselethez
A nyolcadik kérdés:
Milyen romániai pártokkal tudnának szorosabban együttműködni?
Demokratikus Koalíció: Jelen pillanatban megválaszolhatatlan ez a kérdés. Bár más természetű a romániai politikai válság, de ott is tetemes a legitimációs űr a pártok körül, miként az ideológiai káosz is. A DK csak olyan pártokkal tudna jó viszonyt fenntartani, melyek orientációja egyértelműen európai, s melyek a nyugati típusú liberális demokrácia elkötelezettjei.
Együtt: Politikai ideológiai értelemben hozzánk legközelebb az ALDE és az USR pártok vannak, velük volt is kapcsolatfelvétel. Ugyanakkor minden olyan pártot tárgyalópartnernek tekintünk, akik nyitottak az előítéletmentes, partnerségen alapuló, konstruktív párbeszédre.
Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.
Jobbik: Azokkal, amelyek a fenti keretrendszert legalább nagyvonalakban el tudják fogadni.
LMP: A magyarság érdekeiért és értékeiért kiálló romániai magyar pártokkal, akik szélsőségektől mentesen gondolkodnak Európáról és a világról. További együttműködést azzal tudunk elképzelni, aki felvállalja a fenntarthatóság, környezet-, természetvédelem ügyét. És nem csak pártokkal, de a fenti értékeket képviselő civilekkel is együttműködünk.
Momentum: Az USR párttal jó kapcsolatokat ápolunk, ez a sok hasonlóságon és a közös értékeken alapszik. A magyar pártokkal, mint említettük, szoros és egyenlő kapcsolatra törekszünk. Emellett igyekezni fogunk a többi jelentős román párttal is párbeszédet kialakítani, viszont a korrupciótól és magyarellenességtől elhatárolódunk.
MSZP: Az MSZP a demokratikus szocialista, szociáldemokrata pártok és munkáspártok világszervezeteként működő Szocialista Internacionálé és az Európai Szocialista Párt keretében együttműködik a Szociáldemokrata Párttal kormányon és ellenzékben egyaránt.
A két párt közötti kapcsolat és együttműködés azonban nem zárja ki, hogy amennyiben olyan megnyilvánulások látnak napvilágot, mint legutóbb a magyar autonómiatörekvésekkel és a székely szimbólumokkal kapcsolatos korábbi miniszterelnöki nyilatkozat, akkor ezekkel szemben nem lépjünk fel a leghatározottabban. Mesterházy Attila a Szocialista Internacionálé alelnökeként szólította fel Tudose román kormányfőt, hogy a romániai magyarságot és annak képviselőit létében fenyegető nyilatkozatát azonnal vonja vissza és kérjen bocsánatot.
Ugyanakkor nem zárjuk ki az együttműködést egyetlen olyan demokratikusan működő román párttal sem, amely a romániai magyarság sajátos érdekeit, szempontjait hajlandó szem előtt tartani és a kisebbségi kérdés európai gyakorlatát kívánja gyakorlatba ültetni Romániában.
A sorozat következő részét holnap publikáljuk.
